Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Lehet a számla egyben jótállási jegy?
Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,
Új feladat a webshopoknál
Akik webshopjukat KATA-s egyéni vállakozóként üzemeltetik, ennek tényéről írásbeli nyilatkozatban kell tájékoztatniuk minden egyes vásárlót. A Net-jog.hu a NAV állásfoglalását kérte az ügyben, összefoglaljuk a részleteket: A Katv. 13. § (2) bekezdése szerint a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről. Fentiek alapján látható tehát, hogy a Katv. két önálló, egymástól független kötelezettséget határoz meg a kisadózó adóalany számára. Egyrészt a számla kötelező adattartalmára vonatkozóan ír elő
Elállási jog méretre vágott termék esetén
Gyakran felmerülő kérdés az építőipari webáruházak részéről, hogy a méretre vágott termékek (pl. fagerenda, deszkák, csövek stb.) esetén hogyan alakul a fogyasztók elállási joga. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdés c) pontja szerint nem illeti meg a fogyasztókat az elállási jog az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. Ilyenek a méretre szabott, vagy egyéb szolgáltatás igénybevételével egyedi igények alapján előállított termékek. Tehát ilyen esetben nem jogosultak a vásárlók elállni a szerződéstől,
Újabb ellenőrzést indít a fogyasztóvédelmi hatóság
A fogyasztóvédelmi hatóság már tavasszal ellenőrzi energiahatékonysági címkék megfelelőségét a hagyományos és az online kereskedelemben - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben felidézték, hogy az átláthatóság érdekében az egységes uniós szabályozás március 1-jével visszatér az A-tól G-ig terjedő energiaosztályokhoz, a változás oka a jelölési rendszer egyszerűbbé tétele. Az új energiahatékonysági címkéket a háztartási mosogatógépeknél, mosó- és mosó-szárító gépeknél, hűtőkészülékeknél, fényforrásoknál és elektronikus kijelzőknél, köztük a televízióknál és monitoroknál kell használni. A beszállítóknak már tavaly november óta rendelkezésre kell bocsátaniuk a címkéket, azokkal a termékek csomagolásában már találkozhattak a vevők, de márciustól az új energiahatékonysági címkéket az
A vállalkozások kötelezettségei a szavatossági és jótállási igények intézése során
A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól. A rendelet tekintetében több módosítás is történt. A legfontosabbakat foglaltuk most össze. A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényről. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A vállalkozás ezt a jegyzőkönyvet 3 évig köteles megőrizni, hogy a hatóság kérésére azt be tudja mutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
Újabb jogszabály-változások
Újév napjával számos fogyasztóvédelmi, kereskedelmi vonatkozású jogszabály változik, ezért minden ÁSZF-et frissíteni kell! A jótállásra, szavatosságra vonatkozó változásokat itt foglaltuk össze: A jelenlegi 1 éves egységes jótállási idő sávosan változik az alábbiak szerint Pontosításra kerülnek a jótállási javítási határidők Jön az elektronikus jótállási jegy A fogyasztóvédelmi törvény panaszkezelésre vonatkozó része is módosul a mai nappal, ugyanis a jogszabály alapján a vállalkozásnak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 3 évig (a korábbi 5 év helyett) köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. Változik az elektronikus kereskedelmi törvényben az NMHH-nak a bírságkiszabási lehetősége a kéretlen reklámüzenet miatt: A Hatóság eljárása során ötvenezer forinttól ötszázezer
Vége a sablonos szakvéleményeknek
A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza
Az elektronikus szerződés létrejötte (jogeset)
Gyakran találkozunk munkánk során azzal a problémával, hogy a webshopok nem megfelelően értelmezik és határozzák meg ÁSZF-jeikben az elektronikus szerződés létrejöttének pillanatát. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egy eljárása során megállapította, hogy az általa vizsgált webáruház általános szerződési feltételei között tévesen került meghatározásra, hogy: A vásárlás, a szerződéskötés a megrendelt termékek ellenértékének kifizetésekor jön létre, tehát személyes átvétel esetén a termékek árának megfizetésekor, banki átutalás esetén a pénzösszeg webáruház bankszámlájára érkezésekor vagy utánvét esetén az utánvét összege futárnak való átadáskor. A Hatóság felhívta a webáruház figyelmét, hogy a Ptk. 6:58 § értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
Hogyan élhet a fogyasztó az elállási jogával?
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerint a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Visszatérő kérdés azonban, hogy ezt a jogot milyen módon gyakorolhatja a fogyasztó. A rendelet 22.§ (1) bekezdése alapján vagy elállási jogi nyilatkozat-minta segítségével, vagy bármilyen más egyértelmű nyilatkozat (telefon, levél, e-mail stb.) útján lehet gyakorolni az elállási jogot. Tehát akár még személyesen is. Viszont az nem nyilatkozat, ha a fogyasztó semmilyen aktivitást nem mutat, hanem csak egyszerűen nem veszi át a terméket. A webshop a honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, akár egy űrlap segítségével. Ebben az esetben a