A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

fogyasztóvédelem Tag

Újév napjával számos fogyasztóvédelmi, kereskedelmi vonatkozású jogszabály változik, ezért minden ÁSZF-et frissíteni kell! A jótállásra, szavatosságra vonatkozó változásokat itt foglaltuk össze: A jelenlegi 1 éves egységes jótállási idő sávosan változik az alábbiak szerint Pontosításra kerülnek a jótállási javítási határidők Jön az elektronikus jótállási jegy A fogyasztóvédelmi törvény panaszkezelésre vonatkozó része is módosul a mai nappal, ugyanis a jogszabály alapján a vállalkozásnak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 3 évig (a korábbi 5 év helyett) köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. Változik az elektronikus kereskedelmi törvényben az NMHH-nak a bírságkiszabási lehetősége a kéretlen reklámüzenet miatt: A Hatóság eljárása során ötvenezer forinttól ötszázezer

A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza

Gyakran találkozunk munkánk során azzal a problémával, hogy a webshopok nem megfelelően értelmezik és határozzák meg ÁSZF-jeikben az elektronikus szerződés létrejöttének pillanatát. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egy eljárása során megállapította, hogy az általa vizsgált webáruház általános szerződési feltételei között tévesen került meghatározásra, hogy: A vásárlás, a szerződéskötés a megrendelt termékek ellenértékének kifizetésekor jön létre, tehát személyes átvétel esetén a termékek árának megfizetésekor, banki átutalás esetén a pénzösszeg webáruház bankszámlájára érkezésekor vagy utánvét esetén az utánvét összege futárnak való átadáskor. A Hatóság felhívta a webáruház figyelmét, hogy a Ptk. 6:58 § értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerint a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Visszatérő kérdés azonban, hogy ezt a jogot milyen módon gyakorolhatja a fogyasztó. A rendelet 22.§ (1) bekezdése alapján vagy elállási jogi nyilatkozat-minta segítségével, vagy bármilyen más egyértelmű nyilatkozat (telefon, levél, e-mail stb.) útján lehet gyakorolni az elállási jogot. Tehát akár még személyesen is. Viszont az nem nyilatkozat, ha a fogyasztó semmilyen aktivitást nem mutat, hanem csak egyszerűen nem veszi át a terméket. A webshop a honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, akár egy űrlap segítségével. Ebben az esetben a

Nemcsak az üzletekben, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A teljes ellátási láncra, a korábbi egy helyett öt szintjére terjeszti ki a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény hatályba lépett módosítása. Azt írták, a szakemberek ezentúl nem csak a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló eladóval szemben járhatnak el. Az ellenőrök a kiskereskedések mellett a vásárlókat érintő jogsértés gyanúja esetén a raktárakba, nagykereskedőkhöz, importőrökhöz és a gyártókhoz is bejuthatnak. A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást. A törvénymódosításnak köszönhetően az ellenőrök

Kérdés: Hogyan tegyem közzé webáruházamban az ÁSZF-et? Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók le tudják azt tölteni (pl. pdf-ben)? Válasz: Igen. A Ptk.-nak Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai című fejezete külön említi ezt a kötelezettséget: “Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.” A VirtualJog legaltech alkalmazásunk ezt az igényt is kielégíti, ugyanis nem csak az adott kliens tud pdf verziót generálni az aktuális, friss ÁSZF-ből, hanem a webshopot megtekintő fogyasztók is. A Webshop csomagjaink itt érhetők el. Legyen VirtualJog előfizető még ma!  

A vásárlókat és jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter elmondta: a fogyasztóvédelmi törvény kedden megjelent módosítása értelmében augusztus 22-étől a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladókkal szemben léphet fel jogsértés esetén. A szakemberek az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik, tehát az üzletek mellett a gyártókat, az importőröket, a raktárakat és a nagykereskedőket is. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján szükségesnek tartották a jogszabályok módosítását, valamint európai uniós előírásoknak is eleget tesznek - emelte ki az államtitkár. Keszthelyi

Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén, a szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, nagykereskedőt, importőrt és gyártót is, a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel. A közleményben kiemelték: a törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat. A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy szolgáltatást vett igénybe. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy ennél szélesebb körben

Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai jövőre, sávos lesz a jótállási idő, és jön az e-jótállási jegy, valamint bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A miniszter kiemelte, hogy a kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz 2021-től. Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10

A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos