Fel kell tüntetni a könyvelőt az adatvédelmi szabályzatban?
Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a
1.500.000 Ft-os adatvédelmi bírság!
1.5 millió Ft-os GDPR bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság a munkavállalók egész napos megfigyelése, több GDPR alapelv megsértése, és a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt. Az alábbiakban összefoglaljuk a határozat lényegét: A szóban forgó ügyben Kérelmező kérelemmel fordult a NAIH-hoz, mely szerint korábbi munkahelyén, a Kötelezettó, az általa üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszer egyik kamerájával megfigyelte munkavégzését […] napján. A kérelem szerint ezen kamera által rögzített felvételek alapján a Kérelmező […] képeket keresett a hivatali diszpécseri számítógépen, azokat kinyomtatta, […] feliratokkal látta el, majd a férfi öltözőben függesztette ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kérelmezőt hivatalának ellátására méltatlannak ítélte a felvételek alapján, ezért
Hozzájárulás szükséges a cookiek alkalmazásához!
Az Európai Bíróság kimondta: A cookie-k telepítése az internethasználók aktív hozzájárulását igényli. A német fogyasztói szervezetek szövetsége a német bíróságok előtt azt kifogásolta, hogy a német Planet49 társaság online nyereményjátékok keretében előre bejelölt négyezetet használ, amellyel a játékban részt venni kívánó internethasználók megadják hozzájárulásukat a cookie-k telepítéséhez. E cookie–k a Planet49 partnereinek termékeivel kapcsolatos reklámcélú információgyűjtésére irányulnak. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bíróságtól az elektronikus hírközlési ágazatban a magánélet védelmével kapcsolatos uniós jog értelmezését kéri. A Bíróság ítéletében úgy határozott, hogy a valamely honlap felhasználója által a cookiek-nak a végberendezésén történő telepítéséhez és azok lehívásához adandó hozzájárulása nem tekinthető érvényesen
Változások a társasházak életében a GDPR miatt
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Ezeket vesszük most végig. Marad a kétharmad. A társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A kamerás megfigyelés miatt a társasház szervezeti-működési szabályzatának (SZMSZ) tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési
3 napnál is tovább tárolhatók a kamerafelvételek
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt. Az elektronikus megfigyelést végző a jövőben csak magánterületet (magánterület közönség számára nyilvános részén NEM) figyelhet meg: A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat. Kikerültek a jogszabályból az adatkezelés időtartamára és céljaira vonatkozó rendelkezések. Tehát ezentúl jogos érdek alapján, az érdekmérlegelési tesztben (vagy a hatásvizsgálatban) meghatározott ideig végezhető elektronikus megfigyelés. További változások: (2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített
800.000 Ft-os adatvédelmi bírság!
800.000 Ft-os adatvédelmi bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az Egis Gyógyszergyár adatkezelési gyakorlata miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy a szervezet elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlata nem felelt meg az Infotv. rendelkezéseinek, így adatvédelmi bírságban részesül: A 800.000 Ft-os bírság kiszabására az alábbiak miatt került sor (röviden): "A Kötelezett jogalap nélkül kezelte a munkavállalók személyes adatait és erről nem is adott megfelelő tájékoztatást. A Kötelezett a nyilatkozatban nem nyújtott továbbá teljes körű tájékoztatást azzal, hogy nem jelölte meg, hogy hány kamerát üzemeltet, illetve külön-külön az egyes kamerák hol helyezkednek el, valamint, hogy pontosan mely területet figyelik meg. A nyilatkozat nem tartalmazta (
