Akciós ár – rövidebb jótállás
Elkezdődött a kereskedelmi akciók főszezonja. Az októberi kuponnapokon jellemzően a hagyományos üzletekben, az egész novemberre kiterjedő Black Friday apropóján pedig főként az online áruházakban vásárolhatunk kisebb-nagyobb kedvezményekkel. A termék árához igazodó sávos jótállás januári bevezetése után idén ősszel hasznos lehet egy új szempontot is figyelembe venni, ami várhatóan jobban ráirányítja majd a figyelmet a kedvezőbb ár vagy a hosszabb garancia kérdésére - mutatott rá Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. A minisztérium közleménye felidézi: 2021-től a bő másfél évtizede változatlan szabályozás átfogó korszerűsítésével új időszámítás kezdődött a jótállásban Magyarországon. Jogos elvárás, hogy a drágább portéka
Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Kell jótállást vállalni az ékszerekre?
Az elmúlt hetekben - főleg a jótállási szabályok változása miatt került reflektorfénybe a téma - egyre gyakrabban visszatérő kérdés lett, hogy ékszerek esetén csak szavatosságot, vagy jótállást is kell vállalnia egy webshopot üzemeltető cégnek. A válasz azonban egyszerű: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azon tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében létrejött adásvétel esetén a rendelet szabályai kiterjednek, tehát azon termékeket, melyekre egy webshopnak jótállást kell vállalnia. A melléklet 22. pontja pedig megnevezi az órákat és ékszereket 10 000 Ft eladási ár felett. Tehát
A vállalkozások kötelezettségei a szavatossági és jótállási igények intézése során
A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól. A rendelet tekintetében több módosítás is történt. A legfontosabbakat foglaltuk most össze. A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényről. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A vállalkozás ezt a jegyzőkönyvet 3 évig köteles megőrizni, hogy a hatóság kérésére azt be tudja mutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
Jön az elektronikus jótállási jegy
2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következik egy új megoldás bemutatása: az elektronikus jótállási jegy. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet január 1-gyel hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton (elektronikus aláírással ellátva) is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is, ezek a következők: A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, a gyártó nevét,
Fel kell készülni az új jótállási szabályokra!
A 2021. január 1-jétől jelentősen megváltozó kötelező jótállási szabályok a javítási határnapok, feltételek módosításával is a vásárlók érdekeit szolgálják - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Közleményükben azt írták: a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egy-egy termék szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. Az egyértelmű, rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a végtelenségbe nyúló várakoztatástól, az időrabló utánajárástól. Kiemelték: a termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Megeshet, hogy a vásárlóknak többször is fel kell keresniük a kereskedőt vagy szervizt, mire visszakapják a javított háztartási gépet vagy televíziót, telefont, amelyet így hosszú ideig
A WC ülőke esete az elállási joggal
A megmosolyogtató cím komoly jogi kérdést vet fel: vajon élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha már kipróbált egy webshopból rendelt WC ülőkét? Egy ügyfelünk részére megerősítést kértünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a kérdésben. A válasz teljesen egyértelmű: Egy webáruházon keresztül (távollévők között kötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) értékesített WC ülőke esetén - annak kicsomagolása, felpróbálása, felszerelése, használata után (ha a termék hozzáér a WC csészéhez) - nincsen elállási joga a fogyasztónak, avagy az ilyen termékek kicsomagolása, kipróbálása esetén kizárt a fogyasztó elállási joga a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.
