GDPR és a hírlevelek
A 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek. Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben
Az adatvédelmi bírságokra vonatkozó általános feltételek
2018. május 25. óta az Európai Unió adatvédelmi szabályozása egy tőről fakad. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletének célja, hogy az Unió tagállamainak eddig meglehetősen különböző adatvédelmi szabályait közös nevezőre hozza. A rendeleti forma lehetőséget ad arra, hogy a GDPR-ban meghatározottak közvetlen formában érvényesíthetőek legyenek a tagországokban. Az mégsem lenne életszerű, hogy az adatvédelmi rendelet a konkrét eljárási szabályokat is meghatározza, hiszen a tagállamok közigazgatási rendszerei sok esetben alapjaiban különböznek egymástól. Ilyen esetekben a GDPR általános elveket, feltételeket határoz meg, amiket az adatvédelmi (közigazgatási) eljárás során kötelesek figyelembe venni a tagország alkalmazó szervei. Hasonlóképp járt el az adatvédelmi bírságok terén
Jogszerű adatkezelés I. – A hozzájárulás
Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR közel másfél hónapja hatályban van, és ugyan a körülötte kavart por leülni látszik, a rendelkezései jogi értelemben véve „itt vannak velünk”, így továbbra is érdemes magunkat képezni a témában. Időközben a jogharmonizáció is megkezdődött, a magyar országgyűlés kihirdette az Információs törvény első módosítását is. Az adatkezelés egy rendkívül összetett, többszereplős folyamat. Az, hogy ez a folyamat jogszerűen történik-e, a GDPR hivatott meghatározni. Preambulumának (40) bekezdésében a Rendelet kimondja, hogy az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán, vagy valamely egyéb jogszerű, akár a nemzeti jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie. Természetesen