Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Lehet a számla egyben jótállási jegy?
Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,
Új feladat a webshopoknál
Akik webshopjukat KATA-s egyéni vállakozóként üzemeltetik, ennek tényéről írásbeli nyilatkozatban kell tájékoztatniuk minden egyes vásárlót. A Net-jog.hu a NAV állásfoglalását kérte az ügyben, összefoglaljuk a részleteket: A Katv. 13. § (2) bekezdése szerint a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről. Fentiek alapján látható tehát, hogy a Katv. két önálló, egymástól független kötelezettséget határoz meg a kisadózó adóalany számára. Egyrészt a számla kötelező adattartalmára vonatkozóan ír elő
Félperces: ÁSZF a visszaigazoló e-mailhez
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. Szükséges-e a megrendelést visszaigazoló e-mailhez csatolni az ÁSZF-et valamilyen formában? Válasz: Igen. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az ÁSZF-ben szereplő információkat a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Tehát minden visszaigazoló e-mailhet csatolni kell az ÁSZF-et tartós adathordozón, melynek tökéletes formája egy pdf file. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje
Elállási jog méretre vágott termék esetén
Gyakran felmerülő kérdés az építőipari webáruházak részéről, hogy a méretre vágott termékek (pl. fagerenda, deszkák, csövek stb.) esetén hogyan alakul a fogyasztók elállási joga. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdés c) pontja szerint nem illeti meg a fogyasztókat az elállási jog az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. Ilyenek a méretre szabott, vagy egyéb szolgáltatás igénybevételével egyedi igények alapján előállított termékek. Tehát ilyen esetben nem jogosultak a vásárlók elállni a szerződéstől,
A vállalkozások több mint fele vét hibát a jótállásban
Számos vállalkozás lassan zárkózik fel a jótállás és szavatosság 2021-től átfogóan megújított szabályaihoz. A fogyasztóvédelem az év első napjától fokozottan ellenőrzi a vásárlók jogait erősítő előírások betartását. A hatóság az első negyedévben közel 310 üzletben és webáruházban vizsgálódott, 59 százalékuknál talált kifogásolnivalót - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben ismertetik: hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik be a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től új időszámítás kezdődött a jótállási szabályokban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a terület 17 éve változatlan rendelkezéseit a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgozta át. A januártól a termék árához
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
A húsvéti ünnepek alatt is folyamatosan fogadjuk az ajánlatkéréseket. A VirtualJog alkalmazásunk is folyamatosan (ünnepektől és járványhelyzettől függetlenül) elérhető. Személyes egyeztetést nélkülözve, ügyvédi közreműködéssel működik a VirtualJog legaltech alkalmazásunk, melynek segítségével folyamatosan frissülő jogi csomagokat (ÁSZF és GDPR adatkezelési tájékoztató) biztosítunk – többek között – a webáruházak részére. A VirtualJog ezért több, mint egy "sima" ÁSZF generátor:
Követelheti a webshop a számlát elállás esetén?
Gyakran előfordul, azonban teljesen jogellenes gyakorlat, hogy a webáruházat üzemeltető vállalkozás arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy az elállási jog gyakorlásához a kapott számlára is szükség lesz. Ezzel a tájékoztatással ugyanis megtéveszti a fogyasztót jogai gyakorlását illetően, mivel a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 28. § szerint a fogyasztót az elállási/felmondási joga gyakorlásával összefüggésben a 23. § (3) bekezdésében, valamint 24-26. §-ban meghatározottakon felül további költség és egyéb kötelezettség nem terheli. Megoldás tehát: nem szabad előírni a számla meglétét, hiszen az is elegendő, ha akár csak egy e-maillel igazolja a fogyasztó a vásárlást. Bízza a
A webshopok működhetnek a lezárás alatt is!
A most megjelent kormányrendelet alapján a személyes megjelenést nem igénylő szolgáltatások, továbbá a csomagküldő és a házhoszállítási szolgáltatások is működhetnek március 8-a és 22-e között. A Magyar Közlöny 2021. évi 36. számában megjelent a Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról, melynek 6.§ (1) bekezése szerint a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín köteles zárva tartani, kivéve 1. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás (pénzügyi szolgáltatások), 2. a közlekedési és a szállítási szolgáltatás, 3. a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést, 4. a szociális szolgáltatás, 5. a postai,
Kell jótállást vállalni az ékszerekre?
Az elmúlt hetekben - főleg a jótállási szabályok változása miatt került reflektorfénybe a téma - egyre gyakrabban visszatérő kérdés lett, hogy ékszerek esetén csak szavatosságot, vagy jótállást is kell vállalnia egy webshopot üzemeltető cégnek. A válasz azonban egyszerű: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azon tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében létrejött adásvétel esetén a rendelet szabályai kiterjednek, tehát azon termékeket, melyekre egy webshopnak jótállást kell vállalnia. A melléklet 22. pontja pedig megnevezi az órákat és ékszereket 10 000 Ft eladási ár felett. Tehát
