Változnak a webshopjogi szabályok
Az elmúlt 12 hónapban rengeteg változás történt, mely szinte minden webáruházat érint. Összefoglaljuk a főbb változásokat: 2021. január 1-gyel módosult a kötelező jótállást részletező 151/2003-as korm. rendelet, melynek keretében bevezetésre került a sávos jótállás, pontosításra kerültek a jótállási és szavatossági javítási határidők, beveetésre került az elektronikus jótállási jegy. Szintén tavaly január 1-gyel változott a fogyasztóvédelmi törvény is: ugyanis a jogszabály alapján a vállalkozásnak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 3 évig (a korábbi 5 év helyett) köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. 2021. júliusában szintén a fenti rendelet melléklete frissült, melynek alapján a tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a “10 000 forintot elérő eladási ár”. 2021. július 16-ától lépett hatályba a
Félperces: jótállási idő
Kérdés: Webshopot üzemeltetek. Egy 175.000 Ft értékű gázgrill esetén milyen mértékű jótállást kell vállalnom a fogyasztóim felé? Válasz: Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg pontosan, hogy milyen mértékű a jótállás időtartama: a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, c) 250 000 forint eladási ár felett három év. Tehát a 175.000 Ft-os vételárú termék esetén 2 év lesz a kötelező jótállási idő. A jótállás szabályait pontosan, részletesen fel kell tüntetni
6 millió Ft bírság a jótállási hiányosságok miatt
A fogyasztóvédelmi hatóság január óta ellenőrzi az új jótállási szabályok betartását az üzletekben és webáruházakban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt országos vizsgálat első féléves tapasztalatai szerint a boltok több mint fele nem alkalmazza megfelelően a vásárlók jogait erősítő rendelkezéseket. A kormányhivatalok 2021 első felében mintegy 600 üzletet és webshopot ellenőriztek, ezek 55 százaléka nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a szavatossággal, jótállással kapcsolatos tevékenységét. A legtöbb problémát a jótállási jegyekkel kapcsolatban tárták fel, azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem tájékoztatnak az új javítási határidőkről, jótállási időtartamról, hanem a már felülírt régi előírások szerinti információkat közlik.
Ismét változtak a jótállás szabályai
A januári komoly jogszabály-változás után ismét módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A rendelet mellékletében szereplő, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a "10 000 forintot elérő eladási ár", tehát 10.000 Ft és afeletti vételár esetán kötelető jótállást vállalni ezen termékek esetén. Alább olvasható a friss lista: 1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler,
Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Lehet a számla egyben jótállási jegy?
Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,
A vállalkozások több mint fele vét hibát a jótállásban
Számos vállalkozás lassan zárkózik fel a jótállás és szavatosság 2021-től átfogóan megújított szabályaihoz. A fogyasztóvédelem az év első napjától fokozottan ellenőrzi a vásárlók jogait erősítő előírások betartását. A hatóság az első negyedévben közel 310 üzletben és webáruházban vizsgálódott, 59 százalékuknál talált kifogásolnivalót - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben ismertetik: hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik be a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től új időszámítás kezdődött a jótállási szabályokban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a terület 17 éve változatlan rendelkezéseit a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgozta át. A januártól a termék árához
Kell jótállást vállalni az ékszerekre?
Az elmúlt hetekben - főleg a jótállási szabályok változása miatt került reflektorfénybe a téma - egyre gyakrabban visszatérő kérdés lett, hogy ékszerek esetén csak szavatosságot, vagy jótállást is kell vállalnia egy webshopot üzemeltető cégnek. A válasz azonban egyszerű: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azon tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében létrejött adásvétel esetén a rendelet szabályai kiterjednek, tehát azon termékeket, melyekre egy webshopnak jótállást kell vállalnia. A melléklet 22. pontja pedig megnevezi az órákat és ékszereket 10 000 Ft eladási ár felett. Tehát
Újabb jogszabály-változások
Újév napjával számos fogyasztóvédelmi, kereskedelmi vonatkozású jogszabály változik, ezért minden ÁSZF-et frissíteni kell! A jótállásra, szavatosságra vonatkozó változásokat itt foglaltuk össze: A jelenlegi 1 éves egységes jótállási idő sávosan változik az alábbiak szerint Pontosításra kerülnek a jótállási javítási határidők Jön az elektronikus jótállási jegy A fogyasztóvédelmi törvény panaszkezelésre vonatkozó része is módosul a mai nappal, ugyanis a jogszabály alapján a vállalkozásnak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 3 évig (a korábbi 5 év helyett) köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. Változik az elektronikus kereskedelmi törvényben az NMHH-nak a bírságkiszabási lehetősége a kéretlen reklámüzenet miatt: A Hatóság eljárása során ötvenezer forinttól ötszázezer
Vége a sablonos szakvéleményeknek
A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza
