A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

ügyvéd

Már több mint három év telt el a GDPR magyarországi hatályba lépése óta, ezért is fontos figyelemmel kísérnünk, hogy előírásainak gyakorlatban való alkalmazása hol is tart. Általánosságban elmondható, hogy a hatályba lépés idején a legtöbb adatkezelő leginkább az  adminisztrációs felületein igyekezett megfelelni a GDPR rendelkezéseinek. Az adatkezelők jelentős része szabályzatokat, tájékoztatókat fogalmazott meg, illetve jogi szakemberek segítségét kérték, hogy megfeleljenek az előírásoknak. E feladat azóta is nagy jelentősséggel bír, hisz az adatvédelmi hatóság rengeteg hiányosságot talál, eljárásai során, a nem kellő körültekintéssel írott szabályzatok esetében. A NAIH Magyarországon 2018. közepe óta 266 millió forintnyi bírságot szabott ki, melyet már a bíróság is

Új fogyasztóvédelmi szabályok jönnek 2022. január 1-től, ezért valamennyi webáruház általános szerződési feltételeit (ÁSZF) módosítani kell a következő hetekben. 2022. január 1-gyel hatályba lép a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet, melyet a már meglévő a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelettel együtt kell majd alkalmazni a webshopok működésésre vonatkozóan. A legfontosabb változás, hogy ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított 1 éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve,

2022 májusától új szabályok lépnek életbe a trükkös árleszállítások megakadályozása érdekében - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás elmondta: a jövőre esedékes változások értelmében árcsökkentést csak úgy lehet majd bejelenteni, ha a korábbi árként olyat szerepeltetnek, ami az akciózást megelőző harminc napban a legalacsonyabb volt. A rendelkezés véget vet annak a trükközésnek, hogy egy terméket néhány napra drasztikusan feláraznak, majd ebből kínálnak látszólag nagy engedményt - hangsúlyozta az államtitkár. Schanda Tamás felidézte, hogy 2010 óta a kormány több szigorítást is bevezetett a fogyasztóvédelem terén. Példaként említette, hogy a jótállással kapcsolatban új szabályok léptek hatályba

A legtöbb webáruház indításához nem szükséges engedély, csupán egy bejelentés a helyi jegyzőhöz, azonban vannak kivételek. Most az élelmiszerek közül a sütemények webshopban történő értékesítésének feltételeit járjuk körbe. Milyen termék a sütemény A 2008. évi XLVI. törvény alapján sütemény vendéglátó-ipari terméknek minősül: A vendéglátó-ipari termék olyan étel, ital, cukrászati termék, amelyet (

Elkezdődött a kereskedelmi akciók főszezonja. Az októberi kuponnapokon jellemzően a hagyományos üzletekben, az egész novemberre kiterjedő Black Friday apropóján pedig főként az online áruházakban vásárolhatunk kisebb-nagyobb kedvezményekkel. A termék árához igazodó sávos jótállás januári bevezetése után idén ősszel hasznos lehet egy új szempontot is figyelembe venni, ami várhatóan jobban ráirányítja majd a figyelmet a kedvezőbb ár vagy a hosszabb garancia kérdésére - mutatott rá Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. A minisztérium közleménye felidézi: 2021-től a bő másfél évtizede változatlan szabályozás átfogó korszerűsítésével új időszámítás kezdődött a jótállásban Magyarországon. Jogos elvárás, hogy a drágább portéka

Az alábbiakban - több fogyasztóvédelmi végzést áttekintve - összefoglaljuk, hogy egy webáruház ÁSZF-ében milyen hibák fordulnak elő gyakran az elállási jogról szóló tájékoztatással kapcsolatban. Nem tájékoztat a webshopot üzemeltető vállalkozás arról, hogy az elállási jog indokolás nélkül gyakorolható, a fogyasztót megillető elállási jog 14 naptári napon belül gyakorolható, az elállási/felmondási nyilatkozatminta rendelkezésre állásának hiányában a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) mellékletében található mintáról nem tájékoztat, a fogyasztó az elállási/felmondási jogát gyakorolhatja a nyilatkozat-minta útján vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával, elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, a fogyasztó az elállási jogát a

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett azzal a kérelemmel fordult a NAIH-hoz, hogy többszöri alkalommal kéretlen levelet kapott email fiókjába, mivel feltehetően egy harmadik személy tévesen adta meg a címet. Az érintett a vállalat ügyfélszolgálatán többször jelezte, hogy kéri címének törlését, mivel a Telekom Nyrt. nem rendelkezett az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti egyik jogalappal sem az érintett email címével kapcsolatban. Az ügyfélszolgálat csupán egy sablonválaszban, bejelentkezést igénylő, hírlevél leiratkozási hivatkozást küldött az érintettnek. De mivel az érintett nem ügyfele a vállalatnak, így a fiókba

Kérdés: Megilleti a fogyasztót az elállási jog, ha olyan terméket rendelt, mely nincsen raktáron, hanem külön kell berendelni, csak az ő "kedvéért"? Válasz: Igen. Ugyan a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdése több kivételt is felsorol (pl. nem lesz a fogyasztónak elállási joga az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak), de ha a termék már létezik, csak meg kell rendelni, attól még a termék tekintetében lesz a fogyasztónak elállási joga. Az elállási jog szabályait pontosan, részletesen fel kell tüntetni minden

Számos kérdés érkezett hozzánk az elmúlt hetek azzal kapcsolatban, hogy a hozzáférési jog keretében az adatkezelőnek milyen, és milyen mértékű információt kell szolgáltatnia az érintettnek - az erre irányuló kérés esetén. A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog három részből áll: Az érintett jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy a személyes adatait az adatkezelő kezeli-e, pontosan milyen adatait kezeli és informálni kell őt az adatkezelés

A napjainkban egyre gyakoribb eletronikus megfigyelő rendszerek kiépítésekor fontos hangsúlyozni, hogy - miután a kamerás megfigyelés esetén is személyes adatok kezelése történik - összetett tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelőknek. Ugyanis nem csak a GDPR 13. cikke alapján kell tájékoztatást adni az érintettek részére, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) előírásai alapján is. Az Szvtv. 28.§ (2) bekezdése alapján ugyanis a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni: a) az általa végzett intézkedésekről,