A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

WebshopÜgyvéd

A fogyasztóvédelem egy igen speciális jogterület, abból a szempontból, hogy ha akarja az ember, ha nem: mindenképp kapcsolatba lép vele. Mindenki fogyasztó, illetve vállalkozásból is egyre több van hazánkban, így elkerülhetetlen a mindennapokban, hogy legalább alapjaiban véve ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket. A nem szakavatott szemnek, tehát a nem jogászoknak a legnehezebb mindig az elindulás: milyen jogszabályok jöhetnek egyáltalán szóba, hol érdemes elkezdeni a keresést? Az első, és legalapvetőbb a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, vagyis a Ptk. A legtöbb esetben ugyanis, amikor fogyasztó és vállalkozás kapcsolatba kerülnek egymással, akkor szerződést kötnek. Ez a szerződés lehet akár írásbeli, akár szóbeli,

800.000 Ft-os adatvédelmi bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az Egis Gyógyszergyár adatkezelési gyakorlata miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy a szervezet elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlata nem felelt meg az Infotv. rendelkezéseinek, így adatvédelmi bírságban részesül: A 800.000 Ft-os bírság kiszabására az alábbiak miatt került sor (röviden): "A Kötelezett jogalap nélkül kezelte a munkavállalók személyes adatait és erről nem is adott megfelelő tájékoztatást.  A Kötelezett a nyilatkozatban nem nyújtott továbbá teljes körű tájékoztatást azzal, hogy nem jelölte meg, hogy hány kamerát üzemeltet, illetve külön-külön az egyes kamerák hol helyezkednek el, valamint, hogy pontosan mely területet figyelik meg. A nyilatkozat nem tartalmazta (

Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a