Félmilliós GDPR bírság egy összeollózott adatvédelmi szabályzatért
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 500 ezer Ft-os adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy autószerelő tevékenységet folytató ingatlan tulajdonosait, mivel azok több tekintetben is megsértették az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, mind az adatkezelésre, mind pedig a kamera rendszer működtetésére vonatkozóan. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által alkalmazott adatkezelési, valamint kamerás tájékoztató is tartalmaz jogszabályból átvett szó szerinti idézeteket, amelyek irrelevánsak, nem odavalók, illetve hatálytalanok. A szabályzatokból kitűnik, hogy az Ügyfél által véletlenszerűen került összeollózásra egy sablonként használt, hatálytalan adatkezelési szabályzat. Egyértelműen látszik, hogy találomra beválogatott jogszabályi hivatkozások alapján készült. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos hogy jogi ismeretekkel rendelkező,
Tájékoztatás a kamerás megfigyelésről
A napjainkban egyre gyakoribb eletronikus megfigyelő rendszerek kiépítésekor fontos hangsúlyozni, hogy - miután a kamerás megfigyelés esetén is személyes adatok kezelése történik - összetett tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelőknek. Ugyanis nem csak a GDPR 13. cikke alapján kell tájékoztatást adni az érintettek részére, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) előírásai alapján is. Az Szvtv. 28.§ (2) bekezdése alapján ugyanis a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni: a) az általa végzett intézkedésekről,
Állásfoglalás a webkamerákkal kapcsolatban
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz érkezett megkeresés a közterületet figyelő webkamerákkal kapcsolatban. A Hatóság állásfoglalása szerint a közterületet figyelő webkamerák élőképeinek nyilvánosságra hozatala abban az esetben nem tekinthető adatkezelésnek, ha azon keresztül meghatározott természetes személy – közvetlenül vagy közvetve – nem azonosítható. Amennyiben az adatkezelő az azonosított vagy azonosítható természetes személyekről készült felvételek képét is nyilvánosságra hozza, akkor a tevékenységére az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit is alkalmazni kell. A közterületet megfigyelő webkamerákkal kapcsolatban általános követelmény, hogy az adatkezelőknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a webkamera élőképein ne szerepeljenek személyes adatok. A legfontosabbak az alábbiak: A természetes személy ne legyen
Kamera az ebédlőben – Félmilliós bírság!
A NAIH vizsgálatot folytatott az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés tekintetében. A vizsgálat eredményeként határozatában 500 ezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az adott vállalkozást. A vállalkozás székhelyén található gyárépületének munkavállalók által használt ebédlőjében szerelte fel a kamerákat, amely közösségi étkezésre, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyiség. Általános alapelv, hogy semmiképp sem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségekben, ahol a kamera üzemelése sértené az emberi méltóságot, ebből következően a tisztességes adatkezelés elvét. Ez alól kivétel ha védendő vagyontárgy van az adott helyiségben, azonban ebben az esetben a munkáltatónak különös figyelemmel kell lennie arra, hogy a kamera látószöge – figyelembe véve annak szükségességét és
Jogsértő kamerás megfigyelés
Magánszemélyeket marasztalt el a NAIH egy kamerás megfigyelés miatt. A hatóság határozatában megállapította, hogy Kötelezettek a kamerákkal jogellenes adatkezelést folytattak. A NAIH utasította a Kötelezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzákösszhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A határozatban a hatóság kifejtette, hogy a Kötelezettek adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság több alkalommal is felhívta az adatkezelőket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, azonban ennek a Kötelezettek az eljárás során
Változások a társasházak életében a GDPR miatt
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Ezeket vesszük most végig. Marad a kétharmad. A társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A kamerás megfigyelés miatt a társasház szervezeti-működési szabályzatának (SZMSZ) tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési
3 napnál is tovább tárolhatók a kamerafelvételek
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt. Az elektronikus megfigyelést végző a jövőben csak magánterületet (magánterület közönség számára nyilvános részén NEM) figyelhet meg: A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat. Kikerültek a jogszabályból az adatkezelés időtartamára és céljaira vonatkozó rendelkezések. Tehát ezentúl jogos érdek alapján, az érdekmérlegelési tesztben (vagy a hatásvizsgálatban) meghatározott ideig végezhető elektronikus megfigyelés. További változások: (2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített
Autó megfigyelése közterületen
Állásfoglalást adott ki a NAIH, melynek alapja az a kérdés volt, hogy megfigyelhetjük-e a közterületen (utcán) a saját autónkat. Az állásfoglalás lényege: "Az infotv. rendelkezései alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül, amihez – külön törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges." "(