A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

internetügyvéd Tag

A vásárlókat és jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter elmondta: a fogyasztóvédelmi törvény kedden megjelent módosítása értelmében augusztus 22-étől a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladókkal szemben léphet fel jogsértés esetén. A szakemberek az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik, tehát az üzletek mellett a gyártókat, az importőröket, a raktárakat és a nagykereskedőket is. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján szükségesnek tartották a jogszabályok módosítását, valamint európai uniós előírásoknak is eleget tesznek - emelte ki az államtitkár. Keszthelyi

Sikert ért el Net-jog ügyvédje, Dr. Pál Zoltán az Emberi Jogok Európai Bíróságán Strasbourgban, mert nem teljesült egy perben az ésszerű határidő. 2010-ben indult és 2019-ben fejeződött be jogerősen egy polgári per, mely sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, és az európai joggyakorlatnak sem felelt meg. A EJEE 6. cikke kimondja, hogy Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak  megalapozottságát illetően. Ügyvédünk rámutatott, hogy az európai joggyakorlatnak az felel meg, ha három éven

Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén, a szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, nagykereskedőt, importőrt és gyártót is, a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel. A közleményben kiemelték: a törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat. A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy szolgáltatást vett igénybe. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy ennél szélesebb körben

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi szakterülete a legtöbb ellenőrzést végzők között volt abban az európai uniós szintű ellenőrzéssorozatban, amelynek eredményeként az online oldalak üzemeltetői több millió, a koronavírus-járvánnyal összefüggő félrevezető hirdetést és termékreklámot távolítottak el vagy tiltottak le honlapjaikról - közölte a szaktárca az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az akció keretében a tárca IT Laboratóriuma a koronavírussal kapcsolatos online termékértékesítést vizsgálta. A résztvevő társhatóságokhoz hasonlóan az ITM is számos kétes ajánlatra és hirdetésre bukkant olyan, a járvánnyal összefüggésben piacra dobott termékeknél, amelyeket az érintett weboldalak megtévesztő módon kínáltak. Sok esetben találkoztak indokolatlanul magas árakkal és megalapozatlan állításokkal is, amelyek szerint

A számos tájékoztatási kötelezettség mellett fejlesztési teendői is vannak a webáruházaknak a jogilag megfelelő működés érdekében. Az egyik ilyen fontos elem a szerződéskötés technikai feltételeire vonatkozik. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a webáruház köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a

A Gazdasági Versenyhivatal által 2017-ben kiadott tájékoztatás, az úgynevezett influencer-ek tevékenységéről, napjainkban is aktuális lehet. Hiszen több esetben is találkozhatunk olyan online tartalmakkal, posztokkal, amelyekben nem megfelelően tüntetik fel, hogy közzétevőjük ellenszolgáltatásban részesült azok megjelenítéséért. A vállalkozások azért, hogy népszerűsítsék termékeiket, szolgáltatásaikat közvetítőket, ismert személyeket kérnek fel együttműködésre. Ezek az együttműködések vagy két oldalúak, a médiában széles körben követett személy és a vállalkozás között jön létre, vagy egy három oldalú kapcsolat alapján, ahol a véleményvezér  és a hirdető között van egy közreműködő média vállalkozás is. Mindkét esetben nagyon fontos olyan szerződési feltételeket lefektetni, amelyek megfelelnek a közzétételre vonatkozó jogi előírásoknak. A

Az ellenőrzött webáruházak 90 százalékánál találtak valamilyen jogsértést az elmúlt években - mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, az elmúlt években több ezer ellenőrzést hajtottak végre a webáruházakban, és ezernél is több próbavásárlást végeztek. A webáruházaknak nagyon részletes jogszabályoknak kell megfelelniük, a legfontosabbnak mondta közülük a tájékoztatási kötelezettséget. Egy olyan webáruháznál, ahol hiányosak például a cégről, vagy a megvásárolni kívánt termékről szóló információk, nem érdemes vásárolni - mondta. Ha valaki úgy dönt, hogy rendel valamit, ajánlott utólag, a futárnak fizetni, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor inkább bankkártyával, mert ha nem érkezik meg a termék,

Egy domain perben a Net-jog ügyvédei által képviselt fél részére döntött a bíróság, az ítélet jogerős. Zanzásítva és a lényeget kiemelve ismertetjük az ügyet: A keresetében a felperes kérte a bíróságot, hogy tiltsa el az alperest a "Párkánygyár" kifejezés használatától, hivatkozva a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1996. évi LVII. törvény 2.§ és 6.§-ra, hiszen a kifejezést évek óta használja, és ezért rá asszociálnak az ügyfelek, ha erre a kifejezésre keresnek rá az interneten. Alperes bejegyeztette a www.párkánygyár.hu domaint. A Net-jog által képviselt alperes előadta - és ezzel az első és a másodfokú bíróság is egyetértett - hogy, a kifejezés

Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal

A megmosolyogtató cím komoly jogi kérdést vet fel: vajon élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha már kipróbált egy webshopból rendelt WC ülőkét?  Egy ügyfelünk részére megerősítést kértünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a kérdésben. A válasz teljesen egyértelmű: Egy webáruházon keresztül (távollévők között kötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) értékesített WC ülőke esetén - annak kicsomagolása, felpróbálása, felszerelése, használata után (ha a termék hozzáér a WC csészéhez) - nincsen elállási joga a fogyasztónak, avagy az ilyen termékek kicsomagolása, kipróbálása esetén kizárt a fogyasztó elállási joga a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.