Siker Strasbourgban
Sikert ért el Net-jog ügyvédje, Dr. Pál Zoltán az Emberi Jogok Európai Bíróságán Strasbourgban, mert nem teljesült egy perben az ésszerű határidő. 2010-ben indult és 2019-ben fejeződött be jogerősen egy polgári per, mely sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, és az európai joggyakorlatnak sem felelt meg. A EJEE 6. cikke kimondja, hogy Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Ügyvédünk rámutatott, hogy az európai joggyakorlatnak az felel meg, ha három éven
200.000 Ft-os GDPR bírság!
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatával 200 000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezett egy szervezetet, mely jogszerűtlenül tagadta meg, hogy volt munkavállalója hozzáférjen archivált magáncélú leveleihez. A Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kezdeményezte, mivel volt munkáltatójától hiába kérte, jogviszonya megszűnését követően, hogy hozzáférhessen munkahelyi email fiókjának archívumához. Ezt a szervezet megtagadta adatvédelmi okokra hivatkozva. A volt munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indult munkaügyi perében szerette volna felhasználni bizonyítékként a levelezések tartalmát. A Hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy a szervezet nem szabályozta a „céges” email fiók használatát. Így annak magáncélú használata nem volt tiltott a munkavállaló számára. Ebben az
A teljes ellátási láncot ellenőrizheti a nyár végétől a fogyasztóvédelem
Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén, a szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, nagykereskedőt, importőrt és gyártót is, a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel. A közleményben kiemelték: a törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat. A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy szolgáltatást vett igénybe. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy ennél szélesebb körben
Módosulnak a szavatosság és a jótállás szabályai
Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai jövőre, sávos lesz a jótállási idő, és jön az e-jótállási jegy, valamint bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A miniszter kiemelte, hogy a kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz 2021-től. Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10
Százmillió forintos bírságot kapott a Digi Kft.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 100 millió Ft-os GDPR bírságot rótt ki a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft-re a GDPR alapelveinek és adatbiztonsági előírásainak megsértése miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének b) („célhoz kötöttség”) és e) („korlátozott tárolhatóság”) pontjait, amikor az adatvédelmi incidenssel érintett, eredetileg hibaelhárítási célból létrehozott tesztadatbázist a szükséges tesztek lefuttatása és a hiba kijavítása után nem törölte, így az abban tárolt nagy számú ügyféladat a következő […] időszakban cél nélkül és azonosításra alkalmas módon került tárolásra a használt rendszerekben. Ezen intézkedés hiánya közvetlenül lehetővé tette az adatvédelmi
Személyes adatokat fújt szét a szél – jött a bírság!
Félmillió forintos bírságot szabott ki a NAIH az adatbiztonsági intézkedések hiányossága miatt. Az ügyben a NAIH-hoz egy magánszemélytől közérdekű bejelentés érkezett, amelyben a bejelentő leírta, hogy birtokába került egy lista, amely természetes személyek és vállalkozások (kb. 100 db) különböző adatait tartalmazza. A lista az érintettek teljes nevét, adóazonosítóját, TAJ számát, születési adatait, édesanyjuk nevét, továbbá a magyarorszag.hu honlapon keresztül elérhető ügyfélkapus felhasználói neveiket és titkosítatlan jelszavaikat tartalmazza. A beadványt előterjesztő elmondása szerint a lista úgy került a birtokába, hogy azt az ingatlanjának kertjében szedte össze a szél által odafújt egyéb papírszemetekkel együtt. A megtalált listát a beadványozó eredetben továbbította a Hatóság részére. A Hatóság
A webáruházak tizedét ellenőrizte a hatóság az uniós akcióban
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi szakterülete a legtöbb ellenőrzést végzők között volt abban az európai uniós szintű ellenőrzéssorozatban, amelynek eredményeként az online oldalak üzemeltetői több millió, a koronavírus-járvánnyal összefüggő félrevezető hirdetést és termékreklámot távolítottak el vagy tiltottak le honlapjaikról - közölte a szaktárca az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az akció keretében a tárca IT Laboratóriuma a koronavírussal kapcsolatos online termékértékesítést vizsgálta. A résztvevő társhatóságokhoz hasonlóan az ITM is számos kétes ajánlatra és hirdetésre bukkant olyan, a járvánnyal összefüggésben piacra dobott termékeknél, amelyeket az érintett weboldalak megtévesztő módon kínáltak. Sok esetben találkoztak indokolatlanul magas árakkal és megalapozatlan állításokkal is, amelyek szerint
Tisztességtelen ÁSZF-ek a járvány ürügyén
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség felhívást intézett kilenc Bács-Kiskun megyei vállalkozáshoz az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek módosítása végett, ugyanis az érintett cégek és vállalkozók a koronavírus járványra hivatkozással tisztességtelen szerződési feltételeket határoztak meg a velük szerződő vásárlók számára. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2020 áprilisában a fogyasztók védelme érdekében folytatott tevékenysége során megvizsgálta kilenc cég, illetve egyéni vállalkozó szerződéskötés céljából meghatározott általános szerződési feltételeit. E cégek és vállalkozók többek között szerszámok, elektronikai termékek, lakberendezési tárgyak, környezetbarát termékek és babaholmik kereskedelmével foglalkoznak, aminek érdekében webáruházat nyitottak. A vizsgálat során a főügyészség azt állapította meg, hogy e vállalkozások a koronavírus járványra hivatkozással tisztességtelen általános szerződési
Félperces: elállási jog 24.
Kérdés: A koronavírus járvány miatt webshopot indítottunk, ahol fagyasztott élelmiszert értékesítünk. Hogyan kell biztosítanom a vásárlóim részére az elállási jogot? Válasz: A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése d) pontja szerint (…) a romlandó vagy a minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog. Ennek megfelelően különbséget kell tenni gyorsan romló és tartós élelmiszerek között és csak a tartós élelmiszer esetében kell biztosítani az elállási jogot (a fagyasztott élelmiszer nem az). Készíttesse el webáruházának ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF kezelő / generátor
Mikor kell tájékoztatást adni az adatvédelmi incidensről?
GDPR pontosan meghatározza, hogy egy adatkezelőnek mely esetekben kell tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről. Az általános adatvédelmi rendelet 34. cikke alapján ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket. Az érintettet azonban
