Fel kell tüntetni a könyvelőt az adatvédelmi szabályzatban?
Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a
Értékesítéshez és szállításhoz kapcsolódó adatkezelés egy webshopban
Cikkünkben körbejárjuk a webáruházban történő értékesítés, mint adatkezelés körülményeit, rávilágítva arra, hogy mi a megfelelő jogalap az adatkezelésre, elkülöntve a többi webshopos adatkezeléstől. A webshopban történő vásárlás során adás-vételi szerződés jön létre a felek között, méghozzá az esetek túlnyomó részében általános szerződési feltételek alkalmazásával. A szerződés létrejöttének folyamata a következő: a webshopot üzemeltető ajánlattételre felhívást tesz, amikor a webáruház felületére feltölti a termékeket, majd az ajánlatot a felhasználó teszi. Erre az ajánlatra érkezik meg a webshop válasza, mely lehet elfogadó, illetve elutasító (pl. hibás ár esetén nem köteles a vállalkozás visszaigazolni a megrendelést). Amennyiben az ajánlatot elfogadja a webshop, akkor létrejön
Három éves a GDPR – összefoglaló
Már több mint három év telt el a GDPR magyarországi hatályba lépése óta, ezért is fontos figyelemmel kísérnünk, hogy előírásainak gyakorlatban való alkalmazása hol is tart. Általánosságban elmondható, hogy a hatályba lépés idején a legtöbb adatkezelő leginkább az adminisztrációs felületein igyekezett megfelelni a GDPR rendelkezéseinek. Az adatkezelők jelentős része szabályzatokat, tájékoztatókat fogalmazott meg, illetve jogi szakemberek segítségét kérték, hogy megfeleljenek az előírásoknak. E feladat azóta is nagy jelentősséggel bír, hisz az adatvédelmi hatóság rengeteg hiányosságot talál, eljárásai során, a nem kellő körültekintéssel írott szabályzatok esetében. A NAIH Magyarországon 2018. közepe óta 266 millió forintnyi bírságot szabott ki, melyet már a bíróság is
Megismerhetők a védettségi igazolványon szereplő adatok
Megjelent a védettségi igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokról szóló jogszabály (A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása). A rendelet értemében - a jogosultságok gyakorlásához - az érintett személy a jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására. A rendelet szerint a védettségi igazolvány meglétét ellenőriznie kell a szolgáltatónak (pl. szálláshelynek). Továbbá jogosult (de nem köteles) a szolgáltató az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére. Az így kezelt adatokat a szolgáltató semmilyen módon nem rögzítheti. A szolgáltató megtagadhatja a belépést a védettségét nem igazoló személytől. A jogszabály szerint a védettségi igazolvány közokirat. A
A NAIH tájékoztatója a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatót adott ki, miszerint a munkáltatók jogosultak-e kezelni a foglalkoztatottak új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 vírus, koronavírus vagy COVID-19) elleni védettségének tényére vonatkozó adatokat. Összefoglalónk. A NAIH az iránymutatás elején kiemeli, hogy a tájékoztató mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokra irányadó, és hogy az abban foglaltak kizárólag a jelenlegi járványügyi helyzetben alkalmazandóak. NAIH álláspontja szerint A munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges
Kamera az ebédlőben – Félmilliós bírság!
A NAIH vizsgálatot folytatott az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés tekintetében. A vizsgálat eredményeként határozatában 500 ezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az adott vállalkozást. A vállalkozás székhelyén található gyárépületének munkavállalók által használt ebédlőjében szerelte fel a kamerákat, amely közösségi étkezésre, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyiség. Általános alapelv, hogy semmiképp sem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségekben, ahol a kamera üzemelése sértené az emberi méltóságot, ebből következően a tisztességes adatkezelés elvét. Ez alól kivétel ha védendő vagyontárgy van az adott helyiségben, azonban ebben az esetben a munkáltatónak különös figyelemmel kell lennie arra, hogy a kamera látószöge – figyelembe véve annak szükségességét és
NAIH: A koronavírussal kapcsolatos adatkezelésekről
Bizonyos esetekben elfogadható, ha a munkáltató kérdőívet töltet ki azokkal a munkavállalókkal, akik bejelentést tesznek a koronavírus-fertőzés gyanújáról - közölte a NAIH elnöke. Péterfalvi Attila a NAIH honlapján közzétett, koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről szóló tájékoztatójában azt írta, hogy a kérdőívek kitöltése akkor elfogadható, ha a munkáltató előzetes kockázatértékelés alapján úgy véli, a módszer alkalmazása szükséges és arányos mértékben korlátozza a munkavállalók magánszférájához fűződő jogát. A munkáltatók - a kizárólag az infotv. hatálya alá tartozó, például a bűnüldözési, honvédelmi, nemzetbiztonsági célú adatkezelést folytató szerveket kivéve - az GDPR előírásait kötelesek alkalmazni - tudatta. Ismertette, hogy a munkáltató rögzítheti a bejelentés időpontját, az érintett személyazonosságának a
30 000 eurós GDPR bírság!
A spanyol adatvédelmi hatóság 30 000 eurós bírságot szabott ki a Vueling társaságra a weboldalán alkalmazott sütik miatt. A Vueling egy cookie popup-ban tájékoztatta az érintetteket a cookie-k alkalmazásáról, egy linket helyezett el a "Cookie Szabályzathoz", valamint volt egy olyan opció, hogy "Elfogadom, és tovább folytatom a böngészést". A sütik kezelésével kapcsolatban a vállalat azt jelezte, hogy: "a Felhasználó beállíthatja a böngészőt úgy, hogy alapértelmezés szerint elfogadja vagy elutasítsa az összes sütit, vagy hogy képernyőn megjelenő értesítést kapjon az egyes sütik fogadásáról, és ekkor dönthet annak végrehajtásáról vagy használhatja a "nem kövesse nyomon" követő cookie-blokkoló eszközöket is." A spanyol hatóság szerint azonban elvárt, hogy
Közös adatkezelés a „Like” miatt
A Facebook „Tetszik” gombjával ellátott honlap üzemeltetője a honlap látogatójára vonatkozó személyes adatok gyűjtése és a Facebook részére történő továbbítása tekintetében a Facebookkal közös adatkezelőnek minősülhet - mondta ki az Európai Bíróság. A német Fashion ID online divatruha-értékesítő vállalkozás elhelyezte honlapján a Facebook „Tetszik” gombot. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha egy látogató megtekinti a Fashion ID honlapját, akkor a személyes adatait továbbítják a Facebook Ireland részére. Ez a továbbítás az említett látogató tudomása nélkül megy végbe, függetlenül attól, hogy tagja-e a Facebook közösségi hálózatnak, vagy hogy rákattintott-e a „Tetszik” gombra. Egy német közhasznú fogyasztói érdekvédelmi egyesület azt kifogásolta, hogy a