Az adatvédelmi tisztviselő (DPO) feladatai
Az adatvédelmi tisztviselő - egy szervezeten belül az elszámoltathatóság sarokköve - feladatait a GDPR 39. cikke határozza meg:
Jogsértő kamerás megfigyelés
Magánszemélyeket marasztalt el a NAIH egy kamerás megfigyelés miatt. A hatóság határozatában megállapította, hogy Kötelezettek a kamerákkal jogellenes adatkezelést folytattak. A NAIH utasította a Kötelezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzákösszhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A határozatban a hatóság kifejtette, hogy a Kötelezettek adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság több alkalommal is felhívta az adatkezelőket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, azonban ennek a Kötelezettek az eljárás során
Feljegyzik a fesztiválozók adatait
A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait - az erről szóló törvénymódosítást elfogadta az Országgyűlés. Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését. A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük. A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
Fenntartások az adatvédelemmel kapcsolatban
Az Európai Unióban a válaszadók 62 százaléka aggályosnak tartja, hogy nem rendelkezik teljes mértékben az interneten megadott személyes adatai felett - derült ki az általános adatvédelmi rendeletről (GDPR) kiadott uniós bizottsági jelentésből. Magyarországon ez az arány 55 százalék. A közösségi hálózatokon az európai felhasználók többsége, 56 százaléka próbálta már meg módosítani személyes profiljának alapértelmezett adatvédelmi beállításait. Magyarországon csak a válaszadók 41 százaléka tett így - mutatott rá a jelentés. Uniós szinten a válaszadók 67 százaléka tud az általános adatvédelmi rendeletről, és 57 százalékuk van tisztában azzal, hogy a tagállamokban nemzeti adatvédelmi hatóságok működnek. Magyarországon valamivel kevesebben, 59 százalékban hallottak a rendeletről, és
Százezres GDPR bírság
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 100.000 Ft-ra bírságolt egy szociális intézményt az általa késedelmesen bejelentett adatvédelmi incidens miatt. A Hatóság úgy találta, hogy az Intézmény késedelmesen tett eleget bejelentési kötelezettségének a tudomására jutott incidensről. Az Intézmény egyik munkatársa téves címre postázott - kiskorúak személyes adatait is tartalmazó - dokumentumokat. Az incidens tudomásszerzését követően pedig csak 24 nap elteltével kezdte meg az ügy kivizsgálását, és tette meg a bejelentést a Hatóság felé. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kötelezett tudomásszerzése és az adatvédelmi incidens bejelentése között 24 nap telt el. Azonban azt követően, hogy az adatkezelő ésszerű bizonyossággal megállapította az incidens
Állásfoglalás az adatok törlésével kapcsolatban
A NAIH egy kérdés alapján állásfoglalást fogalmazott meg a személyes adatok törlésével, illetve az adathordozók helyes megsemmisítésével kapcsolatban. Összefoglalónk: A GDPR 17. cikk (1) bekezdése rendelkezik a személyes adatok törléséhez való jogról, amely alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje,amennyiben a jogszabályban meghatározott indokok valamelyike fennáll. Az adatkezelőnek olyan módon kell törölnie az érintett személyes adatát, hogy annak helyreállítása a továbbiakban ne legyen lehetséges. A fentiekre tekintettel nem elegendő a merevlemezek, illetve más informatikai adathordozók „egyszerű
Változások a társasházak életében a GDPR miatt
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Ezeket vesszük most végig. Marad a kétharmad. A társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A kamerás megfigyelés miatt a társasház szervezeti-működési szabályzatának (SZMSZ) tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési
A Facebook tájékoztatni fogja felhasználóit az adataik felhasználásáról
Módosította felhasználási feltételeit a Facebook, és a jövőben egyértelműen tájékoztatni fogja felhasználóit az adataik felhasználásáról. A közösségi oldal egyebek mellett részletesen ismertetni fogja, hogy milyen, felhasználói adatokon alapuló szolgáltatásokat értékesít harmadik felek számára. Világosan közzéteszi emellett azt is, hogy a felhasználók hogyan szüntethetik meg a profiljukat, illetve a fiókok milyen okokból tilthatók le. A vállalat a felhasználási feltételekben elmagyarázza majd, hogy az ingyenes szolgáltatásokért cserébe hozzá kell járulni az adatok megosztásához és a kereskedelmi hirdetésekhez. Ebből egyértelműen ki fog derülni, hogy a Facebook üzleti modellje keretében célzott reklámszolgáltatásokat értékesít a kereskedőknek a felhasználók profiljából származó adatok elemzésével. "Ha a Facebook vissza akarja nyerni a
A munka törvénykönyvének változásai a GDPR miatt
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt. Ezeket foglaljuk most össze. A jogszabály hatályba lépése után (április 26.) a munkáltatónak szükségességi-arányossági tesztet kell készítenie, mellyel igazolja az adatkezelés jogszerűségét. A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell. A jövőben elegendő lesz a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése)
Nem kell kicserélni a vásárlók könyvét a GDPR miatt
Nem kell kicserélni a vásárlók könyvét az üzletekben. Az új uniós adatvédelmi előírások miatt módosulnak ugyan a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályok, azonban a gyakorlatban ez mindössze annyit jelent, hogy a fogyasztók a jövőben már nem láthatják egymás bejegyzéseit és adatait - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében - MTI hír. Az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR miatt április 26-tól annyiban módosulnak az előírások, hogy a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlói beírást követően haladéktalanul el kell távolítani azért, hogy a korábbi bejegyzéseket és a bejegyzők adatait más fogyasztók ne láthassák. A kereskedőnek ezeket