Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Lehet a számla egyben jótállási jegy?
Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,
Félperces: ÁSZF a visszaigazoló e-mailhez
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. Szükséges-e a megrendelést visszaigazoló e-mailhez csatolni az ÁSZF-et valamilyen formában? Válasz: Igen. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az ÁSZF-ben szereplő információkat a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Tehát minden visszaigazoló e-mailhet csatolni kell az ÁSZF-et tartós adathordozón, melynek tökéletes formája egy pdf file. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje
Kell jótállást vállalni az ékszerekre?
Az elmúlt hetekben - főleg a jótállási szabályok változása miatt került reflektorfénybe a téma - egyre gyakrabban visszatérő kérdés lett, hogy ékszerek esetén csak szavatosságot, vagy jótállást is kell vállalnia egy webshopot üzemeltető cégnek. A válasz azonban egyszerű: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azon tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében létrejött adásvétel esetén a rendelet szabályai kiterjednek, tehát azon termékeket, melyekre egy webshopnak jótállást kell vállalnia. A melléklet 22. pontja pedig megnevezi az órákat és ékszereket 10 000 Ft eladási ár felett. Tehát
Jön az elektronikus jótállási jegy
2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következik egy új megoldás bemutatása: az elektronikus jótállási jegy. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet január 1-gyel hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton (elektronikus aláírással ellátva) is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is, ezek a következők: A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, a gyártó nevét,
Fel kell készülni az új jótállási szabályokra!
A 2021. január 1-jétől jelentősen megváltozó kötelező jótállási szabályok a javítási határnapok, feltételek módosításával is a vásárlók érdekeit szolgálják - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Közleményükben azt írták: a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egy-egy termék szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. Az egyértelmű, rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a végtelenségbe nyúló várakoztatástól, az időrabló utánajárástól. Kiemelték: a termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Megeshet, hogy a vásárlóknak többször is fel kell keresniük a kereskedőt vagy szervizt, mire visszakapják a javított háztartási gépet vagy televíziót, telefont, amelyet így hosszú ideig
Ismét változtak a webáruházakra vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet miatt
Az éjszaka megjelent a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján enyhítettek a webshopokra vonatkozó szabályokon. Ezek: Nincs szükség bejelentésre A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. A fenti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket (a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven
Az elektronikus szerződés létrejötte (jogeset)
Gyakran találkozunk munkánk során azzal a problémával, hogy a webshopok nem megfelelően értelmezik és határozzák meg ÁSZF-jeikben az elektronikus szerződés létrejöttének pillanatát. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egy eljárása során megállapította, hogy az általa vizsgált webáruház általános szerződési feltételei között tévesen került meghatározásra, hogy: A vásárlás, a szerződéskötés a megrendelt termékek ellenértékének kifizetésekor jön létre, tehát személyes átvétel esetén a termékek árának megfizetésekor, banki átutalás esetén a pénzösszeg webáruház bankszámlájára érkezésekor vagy utánvét esetén az utánvét összege futárnak való átadáskor. A Hatóság felhívta a webáruház figyelmét, hogy a Ptk. 6:58 § értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
Augusztustól szigorúbban ellenőriz a fogyasztóvédelem
A vásárlókat és jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter elmondta: a fogyasztóvédelmi törvény kedden megjelent módosítása értelmében augusztus 22-étől a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladókkal szemben léphet fel jogsértés esetén. A szakemberek az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik, tehát az üzletek mellett a gyártókat, az importőröket, a raktárakat és a nagykereskedőket is. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján szükségesnek tartották a jogszabályok módosítását, valamint európai uniós előírásoknak is eleget tesznek - emelte ki az államtitkár. Keszthelyi
A webáruházak tizedét ellenőrizte a hatóság az uniós akcióban
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi szakterülete a legtöbb ellenőrzést végzők között volt abban az európai uniós szintű ellenőrzéssorozatban, amelynek eredményeként az online oldalak üzemeltetői több millió, a koronavírus-járvánnyal összefüggő félrevezető hirdetést és termékreklámot távolítottak el vagy tiltottak le honlapjaikról - közölte a szaktárca az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az akció keretében a tárca IT Laboratóriuma a koronavírussal kapcsolatos online termékértékesítést vizsgálta. A résztvevő társhatóságokhoz hasonlóan az ITM is számos kétes ajánlatra és hirdetésre bukkant olyan, a járvánnyal összefüggésben piacra dobott termékeknél, amelyeket az érintett weboldalak megtévesztő módon kínáltak. Sok esetben találkoztak indokolatlanul magas árakkal és megalapozatlan állításokkal is, amelyek szerint