Félmilliós GDPR bírság egy összeollózott adatvédelmi szabályzatért
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 500 ezer Ft-os adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy autószerelő tevékenységet folytató ingatlan tulajdonosait, mivel azok több tekintetben is megsértették az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, mind az adatkezelésre, mind pedig a kamera rendszer működtetésére vonatkozóan. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által alkalmazott adatkezelési, valamint kamerás tájékoztató is tartalmaz jogszabályból átvett szó szerinti idézeteket, amelyek irrelevánsak, nem odavalók, illetve hatálytalanok. A szabályzatokból kitűnik, hogy az Ügyfél által véletlenszerűen került összeollózásra egy sablonként használt, hatálytalan adatkezelési szabályzat. Egyértelműen látszik, hogy találomra beválogatott jogszabályi hivatkozások alapján készült. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos hogy jogi ismeretekkel rendelkező,
Jogsértő kamerás megfigyelés
Magánszemélyeket marasztalt el a NAIH egy kamerás megfigyelés miatt. A hatóság határozatában megállapította, hogy Kötelezettek a kamerákkal jogellenes adatkezelést folytattak. A NAIH utasította a Kötelezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzákösszhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A határozatban a hatóság kifejtette, hogy a Kötelezettek adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság több alkalommal is felhívta az adatkezelőket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, azonban ennek a Kötelezettek az eljárás során
Változások a társasházak életében a GDPR miatt
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Ezeket vesszük most végig. Marad a kétharmad. A társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A kamerás megfigyelés miatt a társasház szervezeti-működési szabályzatának (SZMSZ) tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési
