A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

gdpr Tag

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz érkezett megkeresés a közterületet figyelő webkamerákkal kapcsolatban. A Hatóság állásfoglalása szerint a közterületet figyelő webkamerák élőképeinek nyilvánosságra hozatala abban az esetben nem tekinthető adatkezelésnek, ha azon keresztül meghatározott természetes személy – közvetlenül vagy közvetve – nem azonosítható. Amennyiben az adatkezelő az azonosított vagy azonosítható természetes személyekről készült felvételek képét is nyilvánosságra hozza, akkor a tevékenységére az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit is alkalmazni kell. A közterületet megfigyelő webkamerákkal kapcsolatban általános követelmény, hogy az adatkezelőknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a webkamera élőképein ne szerepeljenek személyes adatok. A legfontosabbak az alábbiak: A természetes személy ne legyen

A NAIH állásfoglalást tett közzé abban a két kérdésben, hogy a végrehajtó közhatalmi szervnek minősül-e, a végrehajtói feladataik ellátása keretében végzett adatkezeléseik vonatkozásában a GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján mely jogalapot alkalmazhatják, illetve, hogy kötelező-e adatvédelmi tisztviselőt kijelölniük. A Hatóság álláspontja szerint a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása az állami szuverenitás belső lényegéhez tartozó, közhatalom gyakorlásával együtt járó és az igazságszolgáltatás rendjéhez kapcsolódó állami funkció, tehát az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekmények foganatosítása és a végrehajtási kényszer alkalmazása során közhatalmat gyakorol. Az önálló bírósági végrehajtó a közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladatai ellátása során folytatott adatkezeléseire a GDPR 6. cikk (1)

A NAIH vizsgálatot folytatott az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés tekintetében. A vizsgálat eredményeként határozatában 500 ezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az adott vállalkozást. A vállalkozás székhelyén található gyárépületének munkavállalók által használt ebédlőjében szerelte fel a kamerákat, amely közösségi étkezésre, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyiség. Általános alapelv, hogy semmiképp sem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségekben, ahol a kamera üzemelése sértené az emberi méltóságot, ebből következően a tisztességes adatkezelés elvét. Ez alól kivétel ha védendő vagyontárgy van az adott helyiségben, azonban ebben az esetben a munkáltatónak különös figyelemmel kell lennie arra, hogy a kamera látószöge – figyelembe véve annak szükségességét és

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közérdekű bejelentés alapján hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárást egy sms küldő honlappal szemben. A honlap célja, hogy egy kötelező regisztrációt követően meghatározott számú sms-t lehet a honlapon keresztül küldeni, illetve krediket gyűjteni. Az sms küldő honlap adatkezelése ügyében a Hatóság korábban már két alkalommal is vizsgálatot folytatott. A honlap üzemeltetője a korábbi eljárás eredményeképpen módosította az adatkezelési tájékoztatót, de a gyakorlatán érdemben nem változtatott, ezt támasztja alá, hogy újabb panasz érkezett. Jelen esetben a Hatóság megállapította, hogy a honlappal kapcsolatos adatkezelés továbbra is sérti az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) és (2) bekezdését,

A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) 75 000 eurós bírságot szabott ki a VODAFONE ESPAÑA-ra a jogsértő adatkezelés miatt. Az ügyben az érintett élt a törlési (elfeledtetéshez való) jogával még 2015-ben, ennek ellenére az adatkezelő folyamatosan küldött neki reklám SMS-eket. Az adatkezelő kijelentette, hogy az érintett telefonszámát - mivel az könnyen megjegyezhető volt - alkalmazottai „dummy számként” használták. Az AEPD úgy vélte, hogy a VODAFONE ESPAÑA megsértette a GDPR 5 és 6. cikkét, ugyanis jogalap nélkül kezelte tovább a személyes adatokat. Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat a DPO tisztség betöltésére, céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére a

Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EU–USA adatvédelmi pajzs által biztosított védelem megfelelőségéről szóló 2016/1250 határozatot. A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében. A bírák aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az úgynevezett adatvédelmi pajzs rendelkezései alapján továbbított adatok "nem korlátozódnak a feltétlenül szükséges információkra" az uniós állampolgárok adatainak amerikai feldolgozásakor. Mint emlékeztettek, az általános adatvédelmi rendelet GDPR szerint az érzékeny adatok csak akkor továbbíthatók valamely unión kívüli országba, ha az adott ország ezen adatok számára megfelelő védelmi szintet biztosít. Az adatok

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatával 200 000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezett egy szervezetet, mely jogszerűtlenül tagadta meg, hogy volt munkavállalója hozzáférjen archivált magáncélú leveleihez. A Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kezdeményezte, mivel volt munkáltatójától hiába kérte, jogviszonya megszűnését követően, hogy hozzáférhessen munkahelyi email fiókjának archívumához. Ezt a szervezet megtagadta adatvédelmi okokra hivatkozva. A volt munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indult munkaügyi perében szerette volna felhasználni bizonyítékként a levelezések tartalmát. A Hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy a szervezet nem szabályozta a „céges” email fiók használatát. Így annak magáncélú használata nem volt tiltott a munkavállaló számára. Ebben az

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 100 millió Ft-os GDPR bírságot rótt ki a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft-re a GDPR alapelveinek és adatbiztonsági  előírásainak megsértése miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy az Ügyfél megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének b) („célhoz kötöttség”) és e) („korlátozott tárolhatóság”) pontjait, amikor az adatvédelmi incidenssel érintett, eredetileg hibaelhárítási célból létrehozott tesztadatbázist a szükséges tesztek lefuttatása és a hiba kijavítása után nem törölte, így az abban tárolt nagy számú ügyféladat a következő […] időszakban cél nélkül és azonosításra alkalmas módon került tárolásra a használt rendszerekben. Ezen intézkedés hiánya közvetlenül lehetővé tette az adatvédelmi

Félmillió forintos bírságot szabott ki a NAIH az adatbiztonsági intézkedések hiányossága miatt. Az ügyben a NAIH-hoz egy magánszemélytől közérdekű bejelentés érkezett, amelyben a bejelentő leírta, hogy birtokába került egy lista, amely természetes személyek és vállalkozások (kb. 100 db) különböző adatait tartalmazza. A lista az érintettek teljes nevét, adóazonosítóját, TAJ számát, születési adatait, édesanyjuk nevét, továbbá a magyarorszag.hu honlapon keresztül elérhető ügyfélkapus felhasználói neveiket és titkosítatlan jelszavaikat tartalmazza. A beadványt előterjesztő elmondása szerint a lista úgy került a birtokába, hogy azt az ingatlanjának kertjében szedte össze a szél által odafújt egyéb papírszemetekkel együtt. A megtalált listát a beadványozó eredetben továbbította a Hatóság részére. A Hatóság

GDPR pontosan meghatározza, hogy egy adatkezelőnek mely esetekben kell tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről. Az általános adatvédelmi rendelet 34. cikke alapján ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket. Az érintettet azonban