A hozzáférési jog helyes gyakorlása
A NAIH határozatának nyomán láthatjuk mennyire fontos a GDPR rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetése, megfelelő alkalmazása. A konkrét esetben, mely a határozat alapjául szolgált, nem megfelelően biztosították a Kérelmező hozzáférési jog gyakorlására irányuló kérelmét. Bár a Kérelmezett a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedési kötelezettségének határidőben eleget tett, de válaszlevelének tartalmát tekintve nem adott a Kérelmezőnek pontos, személyre szabott tájékoztatást személyes adatai kezeléséről. Eszerint csak a honlapján közzétett tájékoztatókra és üzletszabályzatokra utalással válaszolt, amely ebben az esetben nem elegendő, hiszen a hivatkozott dokumentumok is csak általános jellegű tájékoztatásokat tartalmaztak. Tehát az adatkezelők tájékoztatási kötelezettsége nem egy adminisztrációs kötelezettség, amely így nem lehet
Kötelező a végrehajtóknak DPO-t kinevezni
A NAIH állásfoglalást tett közzé abban a két kérdésben, hogy a végrehajtó közhatalmi szervnek minősül-e, a végrehajtói feladataik ellátása keretében végzett adatkezeléseik vonatkozásában a GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján mely jogalapot alkalmazhatják, illetve, hogy kötelező-e adatvédelmi tisztviselőt kijelölniük. A Hatóság álláspontja szerint a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása az állami szuverenitás belső lényegéhez tartozó, közhatalom gyakorlásával együtt járó és az igazságszolgáltatás rendjéhez kapcsolódó állami funkció, tehát az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekmények foganatosítása és a végrehajtási kényszer alkalmazása során közhatalmat gyakorol. Az önálló bírósági végrehajtó a közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladatai ellátása során folytatott adatkezeléseire a GDPR 6. cikk (1)
Hibás tájékoztatás miatt figyelmeztetett a NAIH
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közérdekű bejelentés alapján hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárást egy sms küldő honlappal szemben. A honlap célja, hogy egy kötelező regisztrációt követően meghatározott számú sms-t lehet a honlapon keresztül küldeni, illetve krediket gyűjteni. Az sms küldő honlap adatkezelése ügyében a Hatóság korábban már két alkalommal is vizsgálatot folytatott. A honlap üzemeltetője a korábbi eljárás eredményeképpen módosította az adatkezelési tájékoztatót, de a gyakorlatán érdemben nem változtatott, ezt támasztja alá, hogy újabb panasz érkezett. Jelen esetben a Hatóság megállapította, hogy a honlappal kapcsolatos adatkezelés továbbra is sérti az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) és (2) bekezdését,
200.000 Ft-os GDPR bírság!
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatával 200 000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezett egy szervezetet, mely jogszerűtlenül tagadta meg, hogy volt munkavállalója hozzáférjen archivált magáncélú leveleihez. A Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kezdeményezte, mivel volt munkáltatójától hiába kérte, jogviszonya megszűnését követően, hogy hozzáférhessen munkahelyi email fiókjának archívumához. Ezt a szervezet megtagadta adatvédelmi okokra hivatkozva. A volt munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indult munkaügyi perében szerette volna felhasználni bizonyítékként a levelezések tartalmát. A Hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy a szervezet nem szabályozta a „céges” email fiók használatát. Így annak magáncélú használata nem volt tiltott a munkavállaló számára. Ebben az
Személyes adatokat fújt szét a szél – jött a bírság!
Félmillió forintos bírságot szabott ki a NAIH az adatbiztonsági intézkedések hiányossága miatt. Az ügyben a NAIH-hoz egy magánszemélytől közérdekű bejelentés érkezett, amelyben a bejelentő leírta, hogy birtokába került egy lista, amely természetes személyek és vállalkozások (kb. 100 db) különböző adatait tartalmazza. A lista az érintettek teljes nevét, adóazonosítóját, TAJ számát, születési adatait, édesanyjuk nevét, továbbá a magyarorszag.hu honlapon keresztül elérhető ügyfélkapus felhasználói neveiket és titkosítatlan jelszavaikat tartalmazza. A beadványt előterjesztő elmondása szerint a lista úgy került a birtokába, hogy azt az ingatlanjának kertjében szedte össze a szél által odafújt egyéb papírszemetekkel együtt. A megtalált listát a beadványozó eredetben továbbította a Hatóság részére. A Hatóság
Mikor kell tájékoztatást adni az adatvédelmi incidensről?
GDPR pontosan meghatározza, hogy egy adatkezelőnek mely esetekben kell tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről. Az általános adatvédelmi rendelet 34. cikke alapján ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket. Az érintettet azonban
10 000 eurós GDPR bírság!
A németországi adatvédelemért és az információszabadságért felelős szövetségi biztos (BfDI) 10 000 euró bírságot szabott ki a Rapidata GmbH-ra. Több eljárásra volt szükség a Rapidata GmbH távközlési szolgáltatóval szemben, mivel a társaság az ismételt kérések ellenére sem teljesítette a GDPR 37. cikk szerinti követelményét, azaz, hogy a társaság adatvédelmi tisztviselőt nevezzen ki. A 10 000 euró bírság összegét figyelembe vették, hogy a vállalkozás KKV-nak minősül. A GDPR 37. cikke alapján az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor: a) az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat; b) az adatkezelő vagy
500.000 Ft-os GDPR bírság
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatában 500 000 Ft összegű adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy egészségügyi intézményt. A bírság kiszabására azért került sor, mert az Intézmény megsértette az általános adatvédelmi rendelet több pontját is. Az Intézmény korábbi orvos-igazgatója kérelmet nyújtott be a Hatósághoz azzal, tudomására jutott, hogy a jelenlegi igazgató, a kórházi elektronikus levelezése (tudomása szerint törölt, valójában) inaktivált fiókjai visszaállítását rendelte el. A jelenlegi igazgató ezt azzal indokolta, hogy kerestek egy jogi dokumentumot. A Kérelmező kifogásolta, hogy ennek során a fiókokban bármelyik dokumentumához hozzáférhettek, bármely személyes adatát megismerhették, hiszen magánlevelezésekre is használta azokat. A Hatóság a tényállás tisztázása után megállapította, a
30 000 eurós GDPR bírság!
A spanyol adatvédelmi hatóság 30 000 eurós bírságot szabott ki a Vueling társaságra a weboldalán alkalmazott sütik miatt. A Vueling egy cookie popup-ban tájékoztatta az érintetteket a cookie-k alkalmazásáról, egy linket helyezett el a "Cookie Szabályzathoz", valamint volt egy olyan opció, hogy "Elfogadom, és tovább folytatom a böngészést". A sütik kezelésével kapcsolatban a vállalat azt jelezte, hogy: "a Felhasználó beállíthatja a böngészőt úgy, hogy alapértelmezés szerint elfogadja vagy elutasítsa az összes sütit, vagy hogy képernyőn megjelenő értesítést kapjon az egyes sütik fogadásáról, és ekkor dönthet annak végrehajtásáról vagy használhatja a "nem kövesse nyomon" követő cookie-blokkoló eszközöket is." A spanyol hatóság szerint azonban elvárt, hogy
Közös adatkezelés a „Like” miatt
A Facebook „Tetszik” gombjával ellátott honlap üzemeltetője a honlap látogatójára vonatkozó személyes adatok gyűjtése és a Facebook részére történő továbbítása tekintetében a Facebookkal közös adatkezelőnek minősülhet - mondta ki az Európai Bíróság. A német Fashion ID online divatruha-értékesítő vállalkozás elhelyezte honlapján a Facebook „Tetszik” gombot. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha egy látogató megtekinti a Fashion ID honlapját, akkor a személyes adatait továbbítják a Facebook Ireland részére. Ez a továbbítás az említett látogató tudomása nélkül megy végbe, függetlenül attól, hogy tagja-e a Facebook közösségi hálózatnak, vagy hogy rákattintott-e a „Tetszik” gombra. Egy német közhasznú fogyasztói érdekvédelmi egyesület azt kifogásolta, hogy a