Kell jótállást vállalni az ékszerekre?
Az elmúlt hetekben - főleg a jótállási szabályok változása miatt került reflektorfénybe a téma - egyre gyakrabban visszatérő kérdés lett, hogy ékszerek esetén csak szavatosságot, vagy jótállást is kell vállalnia egy webshopot üzemeltető cégnek. A válasz azonban egyszerű: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azon tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében létrejött adásvétel esetén a rendelet szabályai kiterjednek, tehát azon termékeket, melyekre egy webshopnak jótállást kell vállalnia. A melléklet 22. pontja pedig megnevezi az órákat és ékszereket 10 000 Ft eladási ár felett. Tehát
Black Friday idején is ellenőrizik a webshopokat
Óvatosságra intette a fogyasztókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), és jelezte: folytatódnak az ellenőrzések. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közleményben elmondta: Az ITM Internet Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság online ellenőrzéseinek száma az utóbbi években meghaladta a 3000-et. A tavalyi Black Friday időszakban félszáz, próbavásárlással egybekötött ellenőrzést végeztek, ezek felében tapasztaltak jogsértést, az eredmények felkerültek a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalra. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás hatására a mulasztó online üzletek mindegyike pótolta a feltárt hiányosságokat. Kiemelték, ne rendeljünk olyan webáruházból, melynek honlapján nem található általános szerződési feltétel (ÁSZF), vagy egy e-mail címen, üzenetküldésre alkalmas űrlapon kívül nem ad meg más elérhetőséget! Az oldalon szereplő információkat
Panaszkezelési hibák a webshopokban
A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatai során gyakran tapasztal jogsértést a vállalkozások panaszkezelési gyakorlatában. Két gyakori hibára szeretnénk felhívni a webáruház-tulajdonosok figyelmét. Az első jogsértés, ami igen gyakori, hogy a webáruház vásárlási feltételei között az a felhívás szerepel, hogy a termék átvételét követően kizárja a termék sérülésével kapcsolatos fogyasztói panaszok közlését, valamint a panasztétel feltételeként az előzetes jegyzőkönyv felvételét szabja meg. „Utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem áll módunkban elfogadni.” Ez olvasható a vizsgált webáruház vásárlási feltételei között. Ez a mondat a Fgytv. 17/A. §-ában foglalt panaszjog korlátozását jelenti. Mivel a panaszjog gyakorlásának nem jogszabályi feltétele a megrendelt termék futár előtti előzetes jegyzőkönyv felvétele. A
Az elektronikus szerződés létrejötte (jogeset)
Gyakran találkozunk munkánk során azzal a problémával, hogy a webshopok nem megfelelően értelmezik és határozzák meg ÁSZF-jeikben az elektronikus szerződés létrejöttének pillanatát. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egy eljárása során megállapította, hogy az általa vizsgált webáruház általános szerződési feltételei között tévesen került meghatározásra, hogy: A vásárlás, a szerződéskötés a megrendelt termékek ellenértékének kifizetésekor jön létre, tehát személyes átvétel esetén a termékek árának megfizetésekor, banki átutalás esetén a pénzösszeg webáruház bankszámlájára érkezésekor vagy utánvét esetén az utánvét összege futárnak való átadáskor. A Hatóság felhívta a webáruház figyelmét, hogy a Ptk. 6:58 § értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
Mától mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem!
Nemcsak az üzletekben, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A teljes ellátási láncra, a korábbi egy helyett öt szintjére terjeszti ki a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény hatályba lépett módosítása. Azt írták, a szakemberek ezentúl nem csak a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló eladóval szemben járhatnak el. Az ellenőrök a kiskereskedések mellett a vásárlókat érintő jogsértés gyanúja esetén a raktárakba, nagykereskedőkhöz, importőrökhöz és a gyártókhoz is bejuthatnak. A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást. A törvénymódosításnak köszönhetően az ellenőrök
Félperces: legyen letölthető az ÁSZF?
Kérdés: Hogyan tegyem közzé webáruházamban az ÁSZF-et? Lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók le tudják azt tölteni (pl. pdf-ben)? Válasz: Igen. A Ptk.-nak Az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai című fejezete külön említi ezt a kötelezettséget: “Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.” A VirtualJog legaltech alkalmazásunk ezt az igényt is kielégíti, ugyanis nem csak az adott kliens tud pdf verziót generálni az aktuális, friss ÁSZF-ből, hanem a webshopot megtekintő fogyasztók is. A Webshop csomagjaink itt érhetők el. Legyen VirtualJog előfizető még ma!
Félperces: elállási jog 24.
Kérdés: A koronavírus járvány miatt webshopot indítottunk, ahol fagyasztott élelmiszert értékesítünk. Hogyan kell biztosítanom a vásárlóim részére az elállási jogot? Válasz: A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése d) pontja szerint (…) a romlandó vagy a minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog. Ennek megfelelően különbséget kell tenni gyorsan romló és tartós élelmiszerek között és csak a tartós élelmiszer esetében kell biztosítani az elállási jogot (a fagyasztott élelmiszer nem az). Készíttesse el webáruházának ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF kezelő / generátor
Változtak a webshopok veszélyhelyzeti szabályai
Az éjszaka megjelent, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet alapján változtak az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai. Nincs szükség bejelentésre A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. A fenti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket (a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven
Mit kell tartalmaznia egy webshop ÁSZF-ének?
A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos
Az árfeltüntetést vizsgálja a hatóság!
Az év elején, a karácsonyi roham lecsengése után a boltok és a webáruházak sokféle akciót hirdetnek meg, jelentős árkedvezményeket kínálnak vásárlóiknak. A fogyasztóvédelmi hatóság a nem valós leértékelések esetén megtévesztés miatt eljárást indít. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek idén is az akciós ajánlatok valóságtartalmát, az akciós eladási ár, akciós egységár feltüntetését vizsgálják. A januári leértékelések ellenőrzése során bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként. A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indul. Az előírások szerint a
