Miért vizsgálhatja az ügyészség a webáruházakat?
Az elmúlt időszakban több webshop-ot is ellenőrzött az ügyészség. És, hogy mi jogosítja fel a szervezetet a webshopok ÁSZF-jének ellenőrzésére? Íme: Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (1) bekezdése értelmében az ügyészségnek a törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az Ütv. 26. § (2) bekezdése értelmében az ügyész - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Az Ütv. 27. § (5) bekezdésének f) pontja szerint törvény perindításra
Akciós ár – rövidebb jótállás
Elkezdődött a kereskedelmi akciók főszezonja. Az októberi kuponnapokon jellemzően a hagyományos üzletekben, az egész novemberre kiterjedő Black Friday apropóján pedig főként az online áruházakban vásárolhatunk kisebb-nagyobb kedvezményekkel. A termék árához igazodó sávos jótállás januári bevezetése után idén ősszel hasznos lehet egy új szempontot is figyelembe venni, ami várhatóan jobban ráirányítja majd a figyelmet a kedvezőbb ár vagy a hosszabb garancia kérdésére - mutatott rá Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. A minisztérium közleménye felidézi: 2021-től a bő másfél évtizede változatlan szabályozás átfogó korszerűsítésével új időszámítás kezdődött a jótállásban Magyarországon. Jogos elvárás, hogy a drágább portéka
A webshopos értékesítés kötelező eleme
A számos tájékoztatási kötelezettség mellett fejlesztési teendői is vannak a webáruházaknak a jogilag megfelelő működés érdekében. Az egyik ilyen fontos elem a szerződéskötés technikai feltételeire vonatkozik. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a webáruház köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a
Visszatartási jog: ezt teheti a webáruház
Elállási jog esetén általában 14 napon belül vissza kell fizetnie a webshopnak a fogyasztó által fizetett összeget, de megilleti őt egy jog. Íme: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás (webáruház) haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (szállítási költséget). DE! A rendelet 23. (4) bekezdése alapján a termék adásvételére irányuló szerződés esetén (kifejezetten ilyen egy webshopból való vásárlás) a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a termék vételárát és
Kiemelten ellenőrzi a hatóság a webshopokat!
A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett
Gyakori hibák a webshopok ÁSZF-ében
Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal
Félperces: webshop jog 7.
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. A weboldalon egy mondattal utalok rá, hogy Felhasználó tudja módosítani a megrendelését. Ez elegendő? Válasz: Nem. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv.) 5. § 2) bekezdés c.) pontja szerint a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről. Az adatbeviteli hibák javítására megfelelő intézkedéseket kell hozni, és ezek működését részletesen bemutatni a weboldalon. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy
Szükséges a vállalkozások felkészítése a fogyasztóvédelemre
Az első fél év tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre - közölte a Budapesti Békéltető Testület (BBT). A közlemény szerint 2019 első fél évében 563-an tanácsot, 2366-an vitarendezést kértek a Budapesti Békéltető Testülettől, emellett a testület folyamatosan ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait. Az első fél évben a vitás ügyekből 1178 zárult egyezséggel, 395 volt jogilag megalapozatlan, 125 ügyben ajánlást fogalmaztak meg, 27 esetben nem volt hatásköre a testületnek, 3 ügyben pedig kötelezést fogalmaztak meg. A legtöbb, 947 esetben kereskedelmi ügyekben jártak el, a fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával fordultak a testülethez.
Kötelező a telefonszám, vagy nem?!
Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai
Minden ellenőrzött webáruháznál talált jogsértést az ügyészség
A fogyasztók jogainak védelme érdekében az ügyészség tizenhat webáruház szerződési feltételeit vizsgálta és mindegyikben talált törvénysértő kikötést - közölte Szabó Ferenc Pest megyei főügyész az MTI-vel. A közlemény szerint az ügyészség olyan webáruházak szerződési feltételeit ellenőrizte, amelyek keresett termékeket, például műszaki cikkeket, háztartási eszközöket, vagy gépjármű alkatrészeket forgalmaznak. Az ügyészek számos olyan rendelkezést találtak, amelyek nem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak. A webáruházak például belefoglalták a szerződésekbe, hogy bármikor egyoldalúan módosíthatják a már megkötött szerződést, így akár a fizetendő összeget vagy a szállítási határidőt is. Az irányadó jogszabályok szerint internetes vásárláskor a megrendelő az átvételtől számított 14 napon belül indok nélkül elállhat a
