Sütemények értékesítése webshopban
A legtöbb webáruház indításához nem szükséges engedély, csupán egy bejelentés a helyi jegyzőhöz, azonban vannak kivételek. Most az élelmiszerek közül a sütemények webshopban történő értékesítésének feltételeit járjuk körbe. Milyen termék a sütemény A 2008. évi XLVI. törvény alapján sütemény vendéglátó-ipari terméknek minősül: A vendéglátó-ipari termék olyan étel, ital, cukrászati termék, amelyet (
Ismét változtak a jótállás szabályai
A januári komoly jogszabály-változás után ismét módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A rendelet mellékletében szereplő, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a "10 000 forintot elérő eladási ár", tehát 10.000 Ft és afeletti vételár esetán kötelető jótállást vállalni ezen termékek esetén. Alább olvasható a friss lista: 1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler,
A webshop teendői elállás esetén
Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési
Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Félperces: ÁSZF a visszaigazoló e-mailhez
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. Szükséges-e a megrendelést visszaigazoló e-mailhez csatolni az ÁSZF-et valamilyen formában? Válasz: Igen. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az ÁSZF-ben szereplő információkat a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Tehát minden visszaigazoló e-mailhet csatolni kell az ÁSZF-et tartós adathordozón, melynek tökéletes formája egy pdf file. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje
Kell jótállást vállalni az ékszerekre?
Az elmúlt hetekben - főleg a jótállási szabályok változása miatt került reflektorfénybe a téma - egyre gyakrabban visszatérő kérdés lett, hogy ékszerek esetén csak szavatosságot, vagy jótállást is kell vállalnia egy webshopot üzemeltető cégnek. A válasz azonban egyszerű: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azon tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében létrejött adásvétel esetén a rendelet szabályai kiterjednek, tehát azon termékeket, melyekre egy webshopnak jótállást kell vállalnia. A melléklet 22. pontja pedig megnevezi az órákat és ékszereket 10 000 Ft eladási ár felett. Tehát
Az elektronikus szerződés létrejötte (jogeset)
Gyakran találkozunk munkánk során azzal a problémával, hogy a webshopok nem megfelelően értelmezik és határozzák meg ÁSZF-jeikben az elektronikus szerződés létrejöttének pillanatát. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egy eljárása során megállapította, hogy az általa vizsgált webáruház általános szerződési feltételei között tévesen került meghatározásra, hogy: A vásárlás, a szerződéskötés a megrendelt termékek ellenértékének kifizetésekor jön létre, tehát személyes átvétel esetén a termékek árának megfizetésekor, banki átutalás esetén a pénzösszeg webáruház bankszámlájára érkezésekor vagy utánvét esetén az utánvét összege futárnak való átadáskor. A Hatóság felhívta a webáruház figyelmét, hogy a Ptk. 6:58 § értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
A webshopos értékesítés kötelező eleme
A számos tájékoztatási kötelezettség mellett fejlesztési teendői is vannak a webáruházaknak a jogilag megfelelő működés érdekében. Az egyik ilyen fontos elem a szerződéskötés technikai feltételeire vonatkozik. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a webáruház köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a
Mit kell tartalmaznia egy webshop ÁSZF-ének?
A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos
