Mit kell tartalmaznia egy webshop ÁSZF-ének?
A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos
Kiemelten ellenőrzi a hatóság a webshopokat!
A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett
Gyakori hibák a webshopok ÁSZF-ében
Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal
Félperces: webshop jog 7.
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. A weboldalon egy mondattal utalok rá, hogy Felhasználó tudja módosítani a megrendelését. Ez elegendő? Válasz: Nem. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv.) 5. § 2) bekezdés c.) pontja szerint a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről. Az adatbeviteli hibák javítására megfelelő intézkedéseket kell hozni, és ezek működését részletesen bemutatni a weboldalon. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy
Szükséges a vállalkozások felkészítése a fogyasztóvédelemre
Az első fél év tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre - közölte a Budapesti Békéltető Testület (BBT). A közlemény szerint 2019 első fél évében 563-an tanácsot, 2366-an vitarendezést kértek a Budapesti Békéltető Testülettől, emellett a testület folyamatosan ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait. Az első fél évben a vitás ügyekből 1178 zárult egyezséggel, 395 volt jogilag megalapozatlan, 125 ügyben ajánlást fogalmaztak meg, 27 esetben nem volt hatásköre a testületnek, 3 ügyben pedig kötelezést fogalmaztak meg. A legtöbb, 947 esetben kereskedelmi ügyekben jártak el, a fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával fordultak a testülethez.
Kötelező a telefonszám, vagy nem?!
Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai
A vevő nem mindig fogyasztó!
Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a
A karácsony és az e-kereskedelem
A karácsony minden szempontból különleges esemény: a családok életében éppúgy, mint a kereskedelemben. Korábban ilyenkor a vásárlók még a plázákban, boltokban gyülekeztek, és ugyan ez a szokás még most is erős, rendkívüli fellendülés érinti a webshopokat is ilyenkor. Ami teljesen érthető: otthonról intézhetjük a bevásárlásokat, pár kattintással, elkerülve a hosszú sorokat. Mégis, érdemes tisztában lenni néhány alapvető dologgal. A meghitt ünnepek előtti vásárláskor sajnos gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék mégsem megfelelő. Remélhetőleg mindez még az ünnepek előtt kiderül, hisz akkor még orvosolható a helyzet. A boltban történő vásárláskor alkalmunk nyílik felpróbálni, kipróbálni, megvizsgálni a terméket, így utólag már nem
A webshopokra fókuszál a GVH is!
Az elektronikus kereskedelem népszerűsége napjainkra óriási méreteket öltött. A kereskedelem egy jelentős része már a webshopokon zajlik, ebben a sajátos jogi helyzetben az eladó és a vevő – optimális esetben – sosem találkoznak. A technológia ilyen léptű fejlődésével ez a tendencia várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd, és a jogalkotó mellett a hatóságoknak is meg kell küzdeniük a helyzet minden kihívásával. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta figyelemmel kíséri az e-kereskedelem alakulását, számos versenyfelügyeleti eljárásra is sor került, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, ami egyértelművé teszi: a hivatal különös figyelemben részesíti a szektort. Fontos hangsúlyozni, hogy az elsősorban versenyjogi kérdésekben
