Gyakori hibák a webshopok ÁSZF-ében
Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal
Félperces: webshop jog 7.
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. A weboldalon egy mondattal utalok rá, hogy Felhasználó tudja módosítani a megrendelését. Ez elegendő? Válasz: Nem. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv.) 5. § 2) bekezdés c.) pontja szerint a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről. Az adatbeviteli hibák javítására megfelelő intézkedéseket kell hozni, és ezek működését részletesen bemutatni a weboldalon. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy
Szükséges a vállalkozások felkészítése a fogyasztóvédelemre
Az első fél év tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre - közölte a Budapesti Békéltető Testület (BBT). A közlemény szerint 2019 első fél évében 563-an tanácsot, 2366-an vitarendezést kértek a Budapesti Békéltető Testülettől, emellett a testület folyamatosan ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait. Az első fél évben a vitás ügyekből 1178 zárult egyezséggel, 395 volt jogilag megalapozatlan, 125 ügyben ajánlást fogalmaztak meg, 27 esetben nem volt hatásköre a testületnek, 3 ügyben pedig kötelezést fogalmaztak meg. A legtöbb, 947 esetben kereskedelmi ügyekben jártak el, a fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával fordultak a testülethez.
Kötelező a telefonszám, vagy nem?!
Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai
Egységes e-kereskedelmi jogszabály jöhet
Az Európai Unió a globális e-kereskedelmet ösztönző nemzetközi szabályok bevezetésére törekszik, amelyek révén könnyebbé válik az ágazatban működő vállalkozások, különösen a kkv-k tevékenysége, egyben erősödik a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma - szögezték le az EU tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 48 másik tagja határozott arról, hogy tárgyalásokat kezd az elektronikus kereskedelemre vonatkozó globális szabályok bevezetéséről. Az uniós javaslat szerint a digitalizáció alapvetően változtatta meg a vállalkozások és a fogyasztók kereskedési módját és szokásait. Az egységes nemzetközi szabályoknak biztonságos és kiszámítható környezetet kell biztosítaniuk az online kereskedelemhez. A tárgyalások alkalmával elérni kívánt
A vevő nem mindig fogyasztó!
Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a
A webshopok és a panaszkezelés
A fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A panaszkezelés módja is kötelező elem az ÁSZF-ekben. A webshop többek között köteles tájékoztatni a vásárlókat a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről, a termékek áráról, a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejéről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról is. Ennek körében a webáruháznak tájékoztatni kell a fogyasztókat: a jegyzőkönyvezésről, a panaszkezelési határidőről, arról, hogy az írásban érkezett panaszra írásban ad választ, arról, hogy
