A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

ügyvédi iroda

2019-ben 87 millió forint bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az uniós adatvédelmi irányelvek (GDPR) megsértése miatt - mondta Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hatóság (NAIH) elnöke. A bírság összege uniós szinten nem harmonizált - jelezte, azokat "óvatosan" emelik. A GDPR alkalmazása óta eltelt másfél évről elmondta: Magyarország európai összehasonlításban jól áll a GDPR alkalmazásában. Magyarországon 30 millió forint volt a legmagasabb kiszabott bírság, ami a Sziget Fesztivál szervezőjét érintette, egy pénzintézet pedig 25 millió forintos bírságot kapott. A BKK 10 millió forintos, a DK pedig 11 milliós bírságot kapott, különleges adatok védelmének megsértése miatt. Közlése szerint a hatósághoz eddig összesen

A spanyol adatvédelmi hatóság 30 000 eurós bírságot szabott ki a Vueling társaságra a weboldalán alkalmazott sütik miatt. A Vueling egy cookie popup-ban tájékoztatta az érintetteket a cookie-k alkalmazásáról, egy linket helyezett el a "Cookie Szabályzathoz", valamint volt egy olyan opció, hogy "Elfogadom, és tovább folytatom a böngészést". A sütik kezelésével kapcsolatban a vállalat azt jelezte, hogy: "a Felhasználó beállíthatja a böngészőt úgy, hogy alapértelmezés szerint elfogadja vagy elutasítsa az összes sütit, vagy hogy képernyőn megjelenő értesítést kapjon az egyes sütik fogadásáról, és ekkor dönthet annak végrehajtásáról vagy használhatja a "nem kövesse nyomon" követő cookie-blokkoló eszközöket is." A spanyol hatóság szerint azonban elvárt, hogy

A Facebook „Tetszik” gombjával ellátott honlap üzemeltetője a honlap látogatójára vonatkozó személyes adatok gyűjtése és a Facebook részére történő továbbítása tekintetében a Facebookkal közös adatkezelőnek minősülhet - mondta ki az Európai Bíróság. A német Fashion ID online divatruha-értékesítő vállalkozás elhelyezte honlapján a Facebook „Tetszik” gombot. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha egy látogató megtekinti a Fashion ID honlapját, akkor a személyes adatait továbbítják a Facebook Ireland részére. Ez a továbbítás az említett látogató tudomása nélkül megy végbe, függetlenül attól, hogy tagja-e a Facebook közösségi hálózatnak, vagy hogy rákattintott-e a „Tetszik” gombra. Egy német közhasznú fogyasztói érdekvédelmi egyesület azt kifogásolta, hogy a

Az Európai Bíróság kimondta: A cookie-k telepítése az internethasználók aktív hozzájárulását igényli. A német fogyasztói szervezetek szövetsége a német bíróságok előtt azt kifogásolta, hogy a német Planet49 társaság online nyereményjátékok keretében előre bejelölt négyezetet használ, amellyel a játékban részt venni kívánó internethasználók megadják hozzájárulásukat a cookie-k telepítéséhez. E cookie–k a Planet49 partnereinek termékeivel kapcsolatos reklámcélú információgyűjtésére irányulnak. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bíróságtól az elektronikus hírközlési ágazatban a magánélet védelmével kapcsolatos uniós jog értelmezését kéri. A Bíróság ítéletében úgy határozott, hogy a valamely honlap felhasználója által a cookiek-nak a végberendezésén történő telepítéséhez és azok lehívásához adandó hozzájárulása nem tekinthető érvényesen

A felejtéshez való jog érvényesítéséről szóló jogszabály hatálya csak az Európai Unióra vonatkozik, nem a világ összes országára - mondta ki a Google javára ítélve az Európai Bíróság. A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) és az amerikai keresőóriás közötti jogvitában eljáró francia bíróság 2016-ban fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez előzetes döntéshozatali eljárás keretében. A CNIL szerint a felhasználók kérésére szerte a világon el kell távolítania a rájuk vonatkozó keresési adatokat. "A jelenleg hatályos uniós jog nem ír elő olyan kötelezettséget, amelynek alapján a vállalatnak a keresőmotor valamennyi változatán el kell végeznie a törlést" - állapította meg a bírói testület, kiemelve, hogy az eltávolítást

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Budapesti Rendőr-főkapitányságot adatvédelmi hatósági eljárásban, 5.000.000 Ft adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mivel a BRFK szolgálati feladatai ellátása során az általa adattárolásra használt pendrive-ot elveszítette, és ennek tényét késedelmesen jelentette be. Az adathordozón megtalálható volt a BRFK teljes nevesített személyzeti állománytáblája, továbbá a rendvédelmi szolgálati jogviszonyváltásra vonatkozó teljes személyügyi anyag, elektronikus másolatban. A bírság kiszabására azért került sor, mivel az érintettek születési adatai, anyjuk neve és különösképpen TAJ száma (a név és munkahely, beosztás ismerete mellett) olyan adatok, amelyekkel elkövethető személyazonosságlopás, személyazonossággal visszaélés, így az incidens kockázatosnak minősül. Valószínűleg a pendrive nem került jogosulatlan személyhez, az

Az adatvédelmi tisztviselő - egy szervezeten belül az elszámoltathatóság sarokköve - feladatait a GDPR 39. cikke határozza meg:

Magánszemélyeket marasztalt el a NAIH egy kamerás megfigyelés miatt. A hatóság határozatában megállapította, hogy Kötelezettek a kamerákkal jogellenes adatkezelést folytattak. A NAIH utasította a Kötelezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzákösszhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A határozatban a hatóság kifejtette, hogy a Kötelezettek adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság több alkalommal is felhívta az adatkezelőket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, azonban ennek a Kötelezettek az eljárás során

1.000.000 Ft-os adatvédelmi bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság a GDPR szabályzainak megsértése miatt egy szervezettel szemben.  A NAIH határozatában megállapította, hogy a szervezet jogellenes adatkezelés miatt adatvédelmi bírságban részesül: A tényállás (röviden): A Kérelmező (

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait - az erről szóló törvénymódosítást elfogadta az Országgyűlés. Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését. A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük. A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,