Fel kell tüntetni a könyvelőt az adatvédelmi szabályzatban?
Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a
10 milliós GDPR bírság!
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett azzal a kérelemmel fordult a NAIH-hoz, hogy többszöri alkalommal kéretlen levelet kapott email fiókjába, mivel feltehetően egy harmadik személy tévesen adta meg a címet. Az érintett a vállalat ügyfélszolgálatán többször jelezte, hogy kéri címének törlését, mivel a Telekom Nyrt. nem rendelkezett az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti egyik jogalappal sem az érintett email címével kapcsolatban. Az ügyfélszolgálat csupán egy sablonválaszban, bejelentkezést igénylő, hírlevél leiratkozási hivatkozást küldött az érintettnek. De mivel az érintett nem ügyfele a vállalatnak, így a fiókba
A hozzáférési jog teljesítése
Számos kérdés érkezett hozzánk az elmúlt hetek azzal kapcsolatban, hogy a hozzáférési jog keretében az adatkezelőnek milyen, és milyen mértékű információt kell szolgáltatnia az érintettnek - az erre irányuló kérés esetén. A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog három részből áll: Az érintett jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy a személyes adatait az adatkezelő kezeli-e, pontosan milyen adatait kezeli és informálni kell őt az adatkezelés
Tájékoztatás a kamerás megfigyelésről
A napjainkban egyre gyakoribb eletronikus megfigyelő rendszerek kiépítésekor fontos hangsúlyozni, hogy - miután a kamerás megfigyelés esetén is személyes adatok kezelése történik - összetett tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelőknek. Ugyanis nem csak a GDPR 13. cikke alapján kell tájékoztatást adni az érintettek részére, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) előírásai alapján is. Az Szvtv. 28.§ (2) bekezdése alapján ugyanis a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni: a) az általa végzett intézkedésekről,
Mikor jó az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás?
Számos adatkezelési tájékoztatóban ömlesztve, egymás után jelennek meg az egyes adatkezelési célok, ez azonban egy rossz gyakorlat. Mutatjuk, hogy mikor lesz helyes a tájékoztatás egy webáruház adatkezelési tájékoztatójában: Az adatkezelés céljáról kötelező tájékoztatást adnia az adatkezelőknek a GDPR 13. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján. Az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás kiszámíthatóvá teszi az adatkezelést az érintett számára, azonban nem megfelelő, ha felsoroljuk egymás után az egyes adatkezelési célokat. Például ha egy sorban megemlítjük, hogy az adatkezelő hírlevél-küldéshez, regisztrációhoz, értékesítéshez is használja a megadott személyes adatokat, akkor nem fogjuk tudni, hogy adott esetben a számlázási címet milyen célból használja - valószínűleg nem a hírlevél-küldéshez,
10 milliós GDPR bírság!
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. kerületi Hivatalát 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Hivatal a Covid 19 gyorsteszthez kapcsolódóan, 1153 érintett személy, rendkívül részletes és pontos egészségügyi adatát és elérhetőségét is tartalmazó adatbázist, egy Excel-fájlban, körzetenkénti leválogatás nélkül, egyszerű e-mailben továbbította a címzett körzeti orvosoknak. A Hivatal semmilyen bizalmasságot garantáló hozzáférésvédelmet vagy titkosítást nem alkalmazott az adattovábbítás során, egyszerűen csak felhívta a címzetteket, hogy kezeljék bizalmasan az adatokat. Az intézkedések hiánya egyébként később azt is lehetővé tette, hogy a nagyszámú egészségügyi adatot olyanok is megismerjék, akik egyáltalán nem tartoznak a címzetti körbe. Egy magánszemély közérdekű
60 milliós GDPR bírság!
60 000 000 Ft-os adatvédelmi bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a UPC Magyarország Kft-t (jogutódja a Vodafone Zrt.). A Hatóság a Kft. elmúlt évben tanúsított adatkezelési gyakorlatát vizsgálta. A UPC mind a 24 üzletében a személyes ügyfélszolgálaton történt valamennyi ügycsoport tekintetében, valamennyi ügyfele esetében hangrögzítést alkalmazott. Csak azoknál az ügyfeleknél mellőzte azt, akik a rögzítés ellen tiltakoztak. Ez egy év alatt 609 619 személyt érintett. A UPC azzal érvelt, hogy szükségesnek látta rögzíteni leendő ügyfeleinek érdeklődését, panaszbejelentéseit, hogy a későbbiekben a szerződéskötéshez vagy a hibajavításhoz ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Néhány pontban összefoglaljuk milyen kifogásai voltak a Hatóságnak a UPC
A pontosság elve a gyakorlatban
A NAIH végzésében figyelmeztetésben részesített egy adatkezelőt, aki megsértette az érintett GDPR 16. cikke szerinti helyesbítési jogát, valamint az 5. cikk szerinti pontosság elvét. Az érintett azért fordult a Hatósághoz, mert egy internetes előfizetői felületről - annak ellenére, hogy módosította email címét - továbbra is érkeztek hírlevelek a korábbi email címére. A weboldal azzal védekezett, hogy mivel az érintett nem erősítette meg az új email címét, ezért az a rendszerükben nem módosult, ezért nem sikerült annak megváltoztatása. Viszont, amint az érintett panasszal élt e tekintetben, az adatkezelő munkatársa manuálisan módosította az email címet. Azonban adminisztratív hiba folytán, elmulasztotta az ún. kampány menedzsment
A hozzáférési jog helyes gyakorlása
A NAIH határozatának nyomán láthatjuk mennyire fontos a GDPR rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetése, megfelelő alkalmazása. A konkrét esetben, mely a határozat alapjául szolgált, nem megfelelően biztosították a Kérelmező hozzáférési jog gyakorlására irányuló kérelmét. Bár a Kérelmezett a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedési kötelezettségének határidőben eleget tett, de válaszlevelének tartalmát tekintve nem adott a Kérelmezőnek pontos, személyre szabott tájékoztatást személyes adatai kezeléséről. Eszerint csak a honlapján közzétett tájékoztatókra és üzletszabályzatokra utalással válaszolt, amely ebben az esetben nem elegendő, hiszen a hivatkozott dokumentumok is csak általános jellegű tájékoztatásokat tartalmaztak. Tehát az adatkezelők tájékoztatási kötelezettsége nem egy adminisztrációs kötelezettség, amely így nem lehet
20 millió forintos adatvédelmi bírság!
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 20 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a ROBINSON-TOURS Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint a vállalkozás informatikai, rendszergazdai, tárhely szolgáltatói feladatait ellátó adatfeldolgozóját is 500 ezer forint GDPR bírsággal sújtotta. A Robinson Tours, mint adatkezelő, nem tett eleget az általános adatvédelmi rendelet 25. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt adatvédelem elvének. Weboldala kialakítása során a súlyos tervezési, kialakítási hiányosságok következtében, az általa kínált utazási szolgáltatásokkal összefüggésben kezelt személyes adatokat tároló rendszerét és honlapját, úgy használta és üzemeltette, hogy ahhoz bárki hozzáférhetett az interneten keresztül. Ezzel utasai, valamint azok hozzátartozóinak adatait sérülésnek tette ki, így magas kockázatú adatvédelmi
