Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi (GDPR) jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

adatvédelmi tanácsadás

Mikor kötelező az adatvédelmi hatásvizsgálat?

2018. december 7. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, DPO, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, GDPR ügyvéd, naih, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr készítése, gdpr tanácsadásA NAIH közzétette, hogy mely esetekben kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot végeznie az adatkezelőknek.

Az adatkezelőnek, amennyiben az adatkezelése valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, szükséges az adatkezelést megelőzően elvégeznie adatvédelmi hatásvizsgálatot.

A NAIH felhívja az adatkezelők figyelmét arra, hogy a közzétett listában szereplő adatkezelési műveleteken túl az adatkezelőknek általános kötelezettsége az általa folytatott adatkezelések vonatkozásában az adatvédelmi kockázatok felmérése és a megfelelő kockázatkezelés. A listán szereplő adatkezelések nem jelentik azt, hogy csak ezekben az esetekben kell az adatkezelőnek hatásvizsgálatot lefolytatnia. Ha az adatkezelés a GDPR-ben található feltételeknek megfelel, úgy az adatkezelő köteles hatásvizsgálatot lefolytatni.

A NAIH szerint alábbi adatkezelési műveletek esetében mindenképpen köteles az adatkezelő adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni:

1. Ha egy természetes személy biometrikus adatainak kezelése módszeres megfigyelésre irányul.

2. Ha kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel – különös tekintettel a gyermekekre, munkavállalókra, idős, mentális betegségben szenvedőkre – kapcsolatos biometrikus adat kezelése történik.

3. Ha az adatkezelés egy természetes személy genetikai adatainak egyéb különleges adatokhoz vagy fokozottan személyes jellegű adatokhoz történő hozzákapcsolásával jár.

4. Ha egy természetes személy genetikai adatai kezelésének célja a természetes személy értékelése vagy pontozása.

5. Pontozás. Az adatkezelés célja, hogy az érintett bizonyos tulajdonságait felmérje, és annak eredménye kihatással van az érintett részére nyújtott, illetve nyújtandó szolgáltatás létrejöttére vagy minőségére.

6. Hitelképesség értékelése. Az adatkezelés célja, hogy az érintett hitelképességét felmérje a személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése útján.

7. Fizetőképesség értékelése. Az adatkezelés célja, hogy az érintett fizetőképességét felmérje a személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése útján.

8. Harmadik személytől gyűjtött adatok további felhasználása. Az adatkezelés célja, hogy a harmadik személytől begyűjtött személyes adatokat felhasználják az érintettre vonatkozó szolgáltatás visszautasítására vagy megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalánál.

9. Diákok, hallgatók személyes adatainak értékelésre való felhasználása. Az adatkezelés célja a diákok, hallgatók felkészültségének, teljesítményének, alkalmasságának, illetve mentális állapotának rögzítése, valamint vizsgálata és az adatkezelés nem jogszabályon alapul, függetlenül attól, hogy az oktatás alap-,közép- vagy felsőfokú.

10. Profilozás. Az adatkezelés célja személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése révén végzett profilozás, különösen ha az az érintett munkahelyi teljesítményére, gazdasági helyzetére,
egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körére, megbízhatóságra vagy viselkedésre, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó jellemzők alapján történik.

11. Csalás elleni fellépés. Az adatkezelés célja hitelreferencia-, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni vagy csalásellenes adatbázis felhasználása ügyfelek szűrésére.

12. Okosmérők. Az adatkezelés célja közműszolgáltatók által telepített „okosmérők” alkalmazása (fogyasztási szokások nyomon követése).

13. Joghatással vagy hasonló jelentős hatással járó automatizált döntéshozatal. Az adatkezelés célja a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések meghozatala, amely adatkezelés adott esetben egyének kirekesztését vagy hátrányos megkülönböztetését eredményezheti.

14. Módszeres megfigyelés. Érintettek nagyszámú és módszeres megfigyelése jellemzően közterületeken vagy nyilvános helyeken történő kamerarendszerek, drónok felhasználásával, illetve bármely más új technológia használatával (Wi-Fi tracking, Bluetooth tracking, testkamera).

15. Helymeghatározási adatok kezelése, ha az módszeres megfigyelésre vagy profilalkotásra utal.

16. Munkavállaló munkájának megfigyelése. Munkavállalók munkájának megfigyelése (e-mail-ezés, internetezés, telefonálás stb.). Az adatkezelés célja a munkavállaló munkájának megfigyelése során a munkavállaló személyes adatainak nagy számú és módszeres feldolgozása, illetve értékelése. Például GPS megfigyelő autóban történő elhelyezése, kamerás megfigyelés lopás vagy csalás elleni fellépés céljából.

17. Különleges adatok nagy számban való kezelése. A GDPR (91) preambulumbekezdése alapján a személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos, egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes adataira vonatkozik.

18. Nagyszámú személyes adatok kezelése bűnüldözési célból.

19. Kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel kapcsolatos, nagy számban kezelt adatok eredeti céltól eltérő kezelése: pl. gyermekek, idősek, mentális betegségben szenvedők esetében.

20. Gyermekek személyes adatainak kezelése profilozás, automatikus döntéshozatal, vagy marketing céljából, vagy közvetlenül részükre kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások ajánlása
vonatkozásában.

21. Új technológiai megoldások használata az adatkezelés során. Ideértve az érzékelővel ellátott eszközök által előállított adatok interneten vagy más csatornán keresztül történő nagyszámú kezelése (pl.: okos televízió, okos háztartási eszközök, okos játékok stb.), és amelyek adatokat szolgáltatnak a természetes személy fizetőképességére, egészségére, személyes érdeklődési körére,megbízhatóságára vagy viselkedésére, tartózkodási helyére és amelyek alapján profilalkotás történik.

22. Egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelések. Nagy számban kezelt adatok tekintetében a kórházak, egészségügyi ellátó intézmények, magán-egészségügyi szolgáltatók vagy nagyszámú páciensi körrel rendelkező természetgyógyászok által kezelt különleges adatok vonatkozásában. Ideértve a nagyobb sportlétesítmények, edzőtermek által a tagoktól felvett egészségügyi adatok kezelése.

23. Amikor több adatkezelő egy egész ágazat által közösen használt alkalmazást, rendszert, eszközt, illetve platformot tervez létrehozni, amelyben különleges adatokat is kezelnek.

24. Az adatkezelés célja a különböző forrásokból származó adatok összevonása, egymással való megfeleltetése vagy összehasonlítása.

Az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményéről előzetesen konzultálni kell a hatósággal, ha az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok adatkezelő által történt értékelését követően az adatkezelő nem tud megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok elfogadható szintre való csökkentésére, azaz a fennmaradó kockázatok továbbra is jelentősek.

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem egyetlen alkalommal, hanem folyamatosan kell végezni.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat az adatvédelmi hatásvizsgálat elkészítésére, céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére, GDPR tanácsadásra a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Net-jog.hu = IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

A jogos érdeken alapuló adatkezelés II.

2018. november 4. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR bírság, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, jogos érdek, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, uniós adatvédelmi rendelet, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR tanácsadásAz Európai Unió adatvédelmi rendelete a 6. cikkben szabályozza az olyan helyzeteket, amikor is az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó, sok esetben egy gyors helyzetre reagálva, az adatok tulajdonosának megkérdezése nélkül végez adatkezelést. Korábbi cikkünkben példákkal illusztráltuk, milyen esetben teheti meg mindezt az adatok kezelője. Természetesen a helyzet jóval bonyolultabb ennél, és számos kötelezettség terheli az adatkezelőt.

Mit kell tennie az adatkezelőnek, hogy megbizonyosodjon: jogos érdekében áll kezelni az adatokat? A 29. cikk szerinti munkacsoport 6/2014-es véleményében az alábbi folyamatokat határozta meg, mint iránymutatás. Mindenekelőtt vizsgálnia kell, hogy a GDPR 6. cikke alapján mely jogalap alkalmazható jelen helyzetben. Ezt követően mérlegelnie kell, hogy az érdek valóban jogszerű-e. A következő lépés annak vizsgálata, hogy valóban szükséges-e az adatkezelés, vagy esetleg más módon is elérhető a cél. Ezt követi annak mérlegelése, valamint dokumentálása, hogy az adatkezelő saját érdeke és az érintett érdeke között hogyan teremthető meg, vagy állítható vissza az egyensúly. Különösen hangsúlyozandó itt a dokumentálás, ugyanis GDPR-nak való megfelelés, az átláthatóság és a bizonyíthatóság alap princípiumai a Rendeletnek.

Felmerül a kérdés: mégis mit tehet az érintett, amennyiben nem egyezik bele az adatkezelésbe. Ez esetben az adatok tulajdonosának jogában áll tiltakozni, ezzel mintegy „megszüntetve” az adatkezelő és/vagy -feldolgozó adatkezelésének jogalapját.

Végül egy kivétel: különleges adatok esetében nem hivatkozhat jogos érdeken alapuló adatkezelésre az adatkezelő.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

A jogos érdeken alapuló adatkezelés I.

2018. október 25. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR TanácsadásA 2018. május 25. óta hatályos új, Európai Uniós adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR ugyan letette egy merőben új adatvédelmi irány alapjait, mégis sok tekintetben merített a korábbi adatvédelmi irányelvből.

Ilyen témakör a Rendelet által a 6. cikkben szabályozott adatkezelés jogszerűsége is. Ilyen jogszerűség többek között az adatkezelés jogos érdek alapján, mellyel kapcsolatban érdemes tisztázni néhány dolgot.

Az adatkezelő, vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve, hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait (GDPR preambulum 47.).

Vannak tehát olyan, előre nehezen meghatározható esetek, amikor az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jogos érdeke alapján végezhet adatkezelést. Tipikusan ilyen eset, amikor az adatkezelő és az érintett között releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn, például az érintett a kezelő ügyfele, vagy alkalmazottja, vagy például az adatok kezelése esetleges csalások megelőzése végett szükséges.

A kérdéskörrel természetesen többször foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A témában talán legérdekesebb állásfoglalásnak tekinthető a kamerarendszerek által rögzített felvételek, mint adatok kérdésköre. A NAIH álláspontja szerint az ilyen adatok is sok esetben tekinthetőek jogos érdeken alapuló adatkezelésnek.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Fel kell tüntetni a könyvelőt az adatvédelmi szabályzatban?

2018. október 23. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ügyvéd, gdpr tanácsadásKérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget:

“Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése.”

“Akkor lehet elegendő a címzettek kategóriáról való tájékoztatás, ha az adott címzetti kör jelentős, és az ő kilétükről való tájékoztatás rontaná a tájékoztató átláthatóságát, közérthetőségét, világosságát, megsértve ezzel az átlátható tájékoztatás követelményét. Ilyen lehet például, amikor egy utazási iroda – amely számos különböző úticélra szervez utazásokat – nem sorolja fel tételesen, hogy mely szállodáknak továbbítja az érintettek személyes adatait, mivel helyszínenként és időpontonként eltérő lehet, hogy hol biztosítja ügyfelei elszállásolását.”

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Az adatvédelmi bírság mértéke

2018. október 7. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR bírság, GDPR nyilvántartás, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadásNagy igazság az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-al kapcsolatban, hogy az új adatvédelmi irány igazi nagy változása a rendelet szigorúságában, és az adatvédelmi bírságok nagy mértékű emelkedésében keresendő.

Természetesen árnyalja a képet, hogy az Európai Unió a Rendelettel csupán mérföldköveket határoz meg, a konkrét végrehajtás a tagállamok feladata, így a bírság konkrét mértékét is végső soron a tagország hatósága határozza meg. Ezt a kérdéskört járta körbe a NAIH is egy korábbi állásfoglalásában.

A magyarországi joggyakorlatra az említett GDPR tehát közvetett módon hat. A Rendelet 83. cikke rendelkezik a közigazgatási bírságok kiszabásának elveiről, legfőbb elvként pedig az (1) bekezdésben a bírságok hatékonyságát, arányosságát és visszatartó erejét határozza meg. Természetesen a preambulumban megfogalmazottak alapján amennyiben a természetes személy számára a bírság aránytalan terhet jelentene, úgy megrovás is alkalmazható.

Ezeket az elveket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, vagyis az Infotv. is implementálta, így magyar hatóság is az arányosság elvének megfelelően jár el. Ennek legfőbb ismérve a más jogágakban is ismeretes, első elkövetés alkalmával enyhébb elbírálás logikájának megfelelően az adatvédelmi hatóság elsősorban és „első körben” figyelmeztetéssel él.

Természetesen, és erre az állásfoglalás is felhívja a figyelmet, az adatvédelmi hatóság minden esetben az ügy összes körülményének figyelembe vételével hoz döntést. Nehéz meghatározni előre a bírság mértékét, ugyanis a NAIH-nak figyelemmel kell lennie az adatvédelmi rendeletben foglaltakra, illetve az ügy sajátosságaira is a döntéshozáskor. Tipikusan ilyen körülmény az adat típusa, amelyre vonatkozóan a szabálysértést elkövették (pl. különleges adat).

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

GDPR és a hírlevelek

2018. szeptember 29. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, internetjog, naih, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop audit, webshop jog

GDPR ügyvéd tanácsadásA 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek.

Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben befolyásolja a potenciális feliratkozót. Az természetesen vitán felül áll, hogy az adat tulajdonosának későbbi leiratkozáshoz, illetve a törléshez való jogát semmilyen módon nem sértheti az adatkezelő. Tehát a juttatott előny semmiképp sem követelhető vissza.

Minden szolgáltatás esetében, így a hírlevélre vonatkozóan is él a GDPR azon alapelve, hogy csak olyan személyes adatok megadását lehet kérni az érintettektől, amelyek feltétlenül szükségesek a szolgáltatás – tehát jelen esetben a hírlevél – nyújtásához. Ennek megfelelően nem lehet tehát a szolgáltatás vagy az előny feltételévé tenni, hogy az adatszolgáltató további, nem feltétlenül szükséges adatot szolgáltasson.

A hírlevelek esetében az adatkezelőnek tehát pontosan olyan körültekintően kell eljárnia, illetve olyan szigorú kötelezettségek terhelik, mint más, szintén a GDPR hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Az adatvédelmi bírságokra vonatkozó általános feltételek

2018. szeptember 23. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi incidens, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, internetjog, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr2018. május 25. óta az Európai Unió adatvédelmi szabályozása egy tőről fakad. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletének célja, hogy az Unió tagállamainak eddig meglehetősen különböző adatvédelmi szabályait közös nevezőre hozza. A rendeleti forma lehetőséget ad arra, hogy a GDPR-ban meghatározottak közvetlen formában érvényesíthetőek legyenek a tagországokban.

Az mégsem lenne életszerű, hogy az adatvédelmi rendelet a konkrét eljárási szabályokat is meghatározza, hiszen a tagállamok közigazgatási rendszerei sok esetben alapjaiban különböznek egymástól. Ilyen esetekben a GDPR általános elveket, feltételeket határoz meg, amiket az adatvédelmi (közigazgatási) eljárás során kötelesek figyelembe venni a tagország alkalmazó szervei.

Hasonlóképp járt el az adatvédelmi bírságok terén is jogalkotó a rendelet megalkotásakor. Konkrétan ugyan nem szabályozza a kiszabott bírság mértékét, azonban egy olyan keretrendszert, illetve szempontrendszert határoz meg, amit a bírságot kiszabó hatóság köteles figyelembe venni. A szankciókra vonatkozóan az adatvédelmi rendelet „csupán” azt határozza meg, hogy a hatóság milyen körülmények figyelembevételével szabja ki a bírságot, illetve milyen mértékű legyen a bírság.

Ilyen szempontok például a jogsértés jellege, időtartama, a szándékos vagy gondatlan jellege, a jogsértő által elkövetett korábbi, releváns jogsértések (priusz), az adatok kategóriái stb. A teljes felsorolást a GDPR 83. cikk (2) bekezdése tartalmazza.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Jogszerű adatkezelés II.

2018. július 20. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR, DPOA GDPR 6. cikke részletesen meghatározza, hogy az adatkezelő és/ vagy adatfeldolgozó milyen jogalappal kezelheti az érintett adatait. Természetesen az első, és a GDPR hatályba lépéséig egyben leggyakoribb a cikk első részében körbejárt hozzájárulás, mellyel az érintett a felhatalmazásban meghatározottak szerint, de bármikor visszavonhatóan járul hozzá adatainak kezeléséhez.

Nem véletlen, hogy a vállalkozások legtöbbször hozzájárulást kérnek az érintettől – először is, ezt a formát a legegyszerűbb bizonyítani, illetve így az ügyfél is tisztában lesz, hogy milyen adatait, ki és mire használja, használhatja. A GDPR 6. cikkében meghatározottak a hozzájáruláson kívül olyan eseti helyzetek, melyek már jóval nehezebben bizonyíthatóak, illetve adott esetben az érintett sem lesz tisztában adatainak kezelésével, és annak határaival.

Jogszerű az adatkezelés a Rendelet alapján, amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (pl. webshopban történő regisztráció),
  2. az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez (pl. számlázás, pénzmosás megelőzése stb.) szükséges,
  3. az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges
  4. az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges
  5. az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (pl. kamerás megfigyelés), kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Jogszerű adatkezelés I. – A hozzájárulás

2018. július 13. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

web gdprAz Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR közel másfél hónapja hatályban van, és ugyan a körülötte kavart por leülni látszik, a rendelkezései jogi értelemben véve „itt vannak velünk”, így továbbra is érdemes magunkat képezni a témában. Időközben a jogharmonizáció is megkezdődött, a magyar országgyűlés kihirdette az Információs törvény első módosítását is.

Az adatkezelés egy rendkívül összetett, többszereplős folyamat. Az, hogy ez a folyamat jogszerűen történik-e, a GDPR hivatott meghatározni. Preambulumának (40) bekezdésében a Rendelet kimondja, hogy az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán, vagy valamely egyéb jogszerű, akár a nemzeti jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie. Természetesen ezek közül a legegyértelműbb a hozzájárulás, így az adatkezelők és adatfeldolgozók gyakran olyan esetben is törekszenek ennek beszerzésére, amikor az adatvédelmi rendelet és a honi törvények alapján erre nem lenne szükség (pl. szerződés teljesítése).

A GDPR a 7. cikkben meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásának pontosan mik a feltételei. Az első és legfontosabb a hozzájárulással kapcsolatban a bizonyíthatóság, hiszen az adatkezelőt terheli az a kötelezettség, hogy az adatkezelés jogalapját bizonyítsa. A hozzájárulással kapcsolatban lényegi különbség lehet, hogy pontosan milyen ügyekre vonatkozik. Ha ugyanis az érintett hozzájárult ugyan bizonyos adatainak kezeléséhez, azonban az más ügyekre vonatkozik, ezekben az esetekben az adatok kezelőjének világosan, és egyértelműen fogalmazva szükséges beszereznie az új ügycsoportra vonatkozóan is a hozzájárulást.

Ez a hozzájárulás természetesen bármikor visszavonható. Az adatvédelmi rendelet egyik legnagyobb garanciája, hogy az adatok „tulajdonosai” bármikor visszavonhatják a hozzájárulást, amellyel megfosztják az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy a továbbiakban jogszerűen kezelje az érintettek adatait. A visszavonás jogilag a korábbi adatkezelések alapját nem érinti, nem visszamenőleges hatályú.

A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását: Egy zenei fesztivál online jegyértékesítő ügynök közvetítésével értékesít jegyeket. Minden egyes online jegyértékesítésnél hozzájárulást kér az elérhetőségek marketingcélra történő  felhasználásához. Az erre a célra vonatkozó hozzájárulás jelzéséhez a vevők „Nem” vagy „Igen” lehetőséget választhatnak. Az adatkezelő tájékoztatja a vevőket arról, hogy lehetőségük van a hozzájárulás visszavonására. Ehhez munkanapokon 8 és 17 óra között díjmentesen felvehetik a kapcsolatot egy híváskiszolgáló központtal. Ebben a példában az adatkezelő nem tesz eleget az általános adatvédelmi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének. A hozzájárulás visszavonása ebben az esetben munkaidőben bonyolított telefonhívást tesz szükségessé, ez nehézkesebb, mint a hét minden napján napi 24 órában nyitva tartó online jegyértékesítőn keresztüli hozzájáruláshoz szükséges egyetlen egérkattintás. (A 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról 22. példa).

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Elméletben itt a GDPR – de a gyakorlatban is?

2018. május 24. | adatkezelés, adatvédelem, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR nyilvántartás, GDPR tanácsadás, naih, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ügyvéd adatvédelemMájus 25-én hatályba lép az Unió általános adatvédelmi jogszabálya. Rendelet lévén közvetlenül hatályos Magyarországon, elméletben felülírva minden, az adatvédelmi jogterületet érintő honi rendeletet és törvényt, így a 2011. évi CXII. törvényt, vagyis az Info törvényt is. De vajon ez a gyakorlatban is így fog történni?

A GDPR nem határoz meg Uniós adatvédelmi hatóságot, így a rendeletben foglaltak végrehajtását a nemzeti hatóságokra, illetve a nemzeti törvényhozó szervek által kijelölt szervezetekre telepíti. Jelenleg azonban az Info törvény nem tartalmaz ilyesfajta kijelölést – így, ugyan a helyzet meglehetősen bizonytalan, hatósági jogérvényesítésre egy darabig még nem kerül sor. A panaszokkal kapcsolatos ügyek esetében a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, a peres ügyek azonban évekig is elhúzódhatnak. Az bizton kijelenthető, hogy az Info törvény GDPR-al kapcsolatos módosításáig nem lesz adatvédelmi hatósági ellenőrzés.

A kis- és középvállalkozások helyzete ráadásul egyébként is némiképp egyszerűbb: az egységes adatvédelmi rendelet várhatóan inkább a nagy cégeket célozza meg. Sőt, a GDPR külön megengedi, hogy a tagállamok jogalkotói a KKV-k részére kedvezményeket, engedményeket vezessenek be. Egyes tagállamok már éltek is ezzel a jogukkal, Magyarországon egyelőre a választások, illetve a választások előtti kétharmados felhatalmazás hiányában nincs szabályozás a kérdésről. A jelenlegi Info törvény-módosítás ugyan nem tartalmazza ezt az engedményt, Gulyás Gergely nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány terve szerint – osztrák mintára – a NAIH első körben csak figyelmeztetne KKV esetében, hogy a Rendelet ne nehezítse a KKV- szektor helyzetét Magyarországon. Elmondta továbbá, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyébként a GDPR sok tekintetben enyhébb, mint a jelenleg hatályos magyar adatvédelmi szabályozás.

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatvédelmi szabályzat, körülbelül 500 webshopjogi audit, számos GDPR audit, 0 Ft bírság

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (48), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (24), AB határozat (2), adatbiztonság (8), adatkezelés (113), adatkezelési tájékoztató (135), adatvédelem (173), adatvédelmi angolul (31), adatvédelmi bejelentés (63), adatvédelmi incidens (24), adatvédelmi nyilatkozat (126), adatvédelmi nyilatkozat minta (50), adatvédelmi rendelet (61), adatvédelmi szabályzat (148), adatvédelmi szabályzat készítés (149), adatvédelmi szakértő (162), adatvédelmi tájékoztató (142), adatvédelmi tanácsadás (156), adatvédelmi tisztviselő (31), adatvédelmi törvény (87), általános szerződési feltételek (82), angol ÁSZF (46), ászf (165), ászf készítés (170), ászf minta (99), audit (51), bírság (55), bírsággarancia (80), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), DPO (15), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (59), elektronikus megfigyelés (3), EURO 2016 (1), Facebook jog (5), felmondási jog (5), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (59), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (109), fogyasztóvédelem (129), garancia (35), GDPR (32), GDPR bírság (4), GDPR felkészítés (6), GDPR jogi tanácsadás (6), GDPR megfeleltetés (6), GDPR nyilvántartás (10), GDPR szaktanácsadás (6), GDPR tanácsadás (28), GDPR ügyvéd (1), geo blocking (1), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (39), ingyen ászf (8), internet ügyvéd (59), internet-jogtanácsos (40), internetcenzúra (5), internetjog (71), jogos érdek (1), jogtanácsos (38), jótállás (16), kamera (10), kamerás adatvédelem (14), kamerás megfigyelés (12), karácsony (8), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (46), net-jog (70), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (7), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (5), távollévők között kötött szerződés (105), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (148), ügyvéd (147), ügyvédi iroda (127), új ptk (17), uniós adatvédelmi rendelet (6), vagyonvédelmi kamera (3), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (78), webáruház ászf (99), webáruház védelem (81), webjog (109), weboldal adatvédelem (86), webshop (145), webshop adatvédelem (57), webshop adózás (2), webshop ászf (135), webshop audit (125), webshop elállási jog (42), webshop jog (224), webshop jogi feltételei (174), webshop jogi háttere (140), webshop könyvelés (2), webshop ptk (33), webshop számlázás (2), webshopjogász (65), WebshopÜgyvéd (44),